Satufék helyett motorfékre váltott a kormány

Letépte a kormányzat az élelmiszerekről az ársapkát augusztus elsején, azonban ezzel nem satuféket nyomott az állam, csupán motorféket használt – jelezte Héjja Csaba. Az MBH Bank szenior elemzője ezt arra alapozza, hogy az árstop mellé – és immár helyére – több, az inflációt visszaszorító intézkedés is érkezett: a kötelező akciózás mértékének 15 százalékra történő emelése, az akciózás árképzésének megváltozása, illetve az online árfigyelő rendszer.

Az árstopok hirtelen megszűnése esetén  fennállt volna a kockázata annak, hogy 1-1,5 százalékkal gyorsul az infláció. Az említett intézkedések, illetve piaci folyamatok miatt azonban várhatóan nem lesz érdemi hatása a hatósági árak kivezetésének az élelmiszer-inflációs mutatóra – ismertették az MBH agrár- és élelmiszeripari üzletágának szakértői. 

Előrejelzésük szerint habár az intézkedéseknek köszönhetően több termék ára is alacsonyabb lesz, a boltokban tapasztalható keresletcsökkenés nem enyhül, így további visszaesésre számítanak az élelmiszer-kiskereskedelem volumenében az év hátralevő részében. 

„Mit okozott az árstop az élelmiszeriparban?” – tette fel a kérdést Héjja Csaba, aki kifejtette, hogy a hatósági áron forgalmazó vagy gyártó vállalatok közül egyedül a napraforgóétolaj-gyártók tudtak magasabb volumennövekedést elérni, a brojlercsirke- és a tejágazat kivédte, a sertéstenyésztőknél és a malmoknál volumencsökkenés volt megfigyelhető. Mindeközben a szűkülő pénztárcák is éreztették a hatásukat, így kevesebb lett a megrendelés. Az élelmiszeripari árak közel ugyanakkora mértékben emelkedtek, mint a mezőgazdasági árak, az előállítási költségek érvényesítése az elemző szerint szükséges volt. 

Újságírói kérdésre Héjja Csaba elmondta, ez a szám az árstopos termékekre vonatkozott, ha azoknak a piaci árát kellett kifizetniük a vásárlóknak. Az intézkedésnek kijelenthetően volt megtakarító hatása még úgy is, hogy közben más termékek ára emelkedett, másrészt a kereskedők kreatívak. 

Optimistább jövőkép bontakozik ki 

Tovább javultak a magyar agrárium kilátásai a 2022 első három hónapjában tapasztalt erősödés után a második negyedévben. Az ágazat szereplői összességében úgy látják, a kiegyensúlyozottság irányába tart a hazai élelmiszergazdaság – derült ki a negyedévente megjelenő MBH AgrárTrend Indexből, amelynek értéke 2023 második három hónapjában 31 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Legutóbb 2022 év elején, az előtt állt hasonlóan magas szinten, hogy az orosz– ukrán háború az élelmezésbiztonságban jelentkező kockázatok, az energiaárak megugrása és az inputanyagok drasztikus drágulása révén éreztetni kezdte a hatását a globális és a hazai élelmiszer-gazdaságban is. 

Hollósi Dávid, az üzletág ügyvezető igazgatója szerint optimistább jövőkép kezd kibontakozni, 35 pontos érték lenne az, amely egyensúlyi értéket jelentene a termelésben.

Ugyanakkor aki ismeri az agráriumot, az tudja, sosem fogunk olyat hallani a termelőktől, hogy minden rendben, kedvezők az árak és a termelés is, valamint a bankkal is jó a kapcsolat, a támogatás is időben megérkezett. 

A termésátlagra nem lehet panasz, az értékesítési árakra viszont igen  

Az egyes termékpályák közül elsőként a magyar gazdaság zászlóshajóját, a gabona- és olajosnövény-piacot mutatta be a szakértő. A tavalyi nagymértékű aszályt követően idén az időjárás kedvez a szántóföldi ágazatoknak. A csapadéknak köszönhetően a szárazság nem hagyott nyomot az idei vetésekben, azonban a búza- és az árpatermés mennyiségben némileg elmarad a várttól. A gazdaságosság szempontjából Hollósi szerint növelni kellene a hatékonyságot. Hét-nyolc évvel ezelőtt egy hektár gabona termelési költsége 200 ezer forint körül alakult, most elérheti az 500 ezer forintot. A támogatások ezzel nem növekedtek azonos arányban. A gazdasági környezet a szakértő szerint rendesen feladja a leckét ennek az ágazatnak. 

A felvásárlási árak jelenleg lényegesen alacsonyabbak a tavalyinál, sokan pedig a 2022 végén drágán vásárolt műtrágyával termeltek, ami ronthatta az eredményességüket. Azok viszont, akik kivártak, és idén vásároltak, már jobb jövedelmezőségre számíthatnak

– mondta Héjja Csaba. A szenior elemző hozzátette, hogy egyes termények ára emelkedni kezdett a nemzetközi tőzsdéken amiatt, hogy Európa és a világ egyes pontjain komoly aszály sújtja a mezőgazdaságot, és Oroszország július közepén kilépett az ukrán gabona tengeri exportját lehetővé tévő egyezményből. „Mindezek fényében jó stratégia lehet rövid időre eltárolni a frissen learatott terményt, de hangsúlyozzuk:

a termelőknek továbbra sem feladatuk, hogy spekuláljanak a készletekkel

– hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a gabonaárak mozgása nagyon nehezen követhető a világpiacon.

2023 az állattenyésztés éve lehet, a sertés a fő nyertes

Valamelyest kedvezőbb képet festenek Hollósi Dávid szerint az állati termékpályák, legalábbis az első félévben ezt érzékelték. Elmondása szerint relatíve jók az árak, még a hatósági árak mellett is megfelelő eredményt termeltek a bank ügyfelei. Kivételt jelent ez alól a tejtermelés: az ágazatban ugyan nagymértékben csökkentek az árak, viszont nagyon magas szintről indultak lefelé. A kereslet-kínálat egyensúlyának helyreállása javulást eredményezhet e téren is, ugyanis az időjárás a tejelő szarvarmarhák számára szükséges takarmány termelésének is jót tett, lényegesen több és jobb minőségű takarmányuk van azoknak a gazdaságoknak, amelyek a maguk művelte területen állítják elő az állatok számára a takarmányokat.

Kiemelkedően teljesít az idén a sertéstermékpálya. Amellett, hogy a takarmány- és az energiaköltség jelentősen csökkent, az értékesítési árakban továbbra is emelkedő pálya látható. „Az előző negyedévben azt mondtuk, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes” – emelte ki Héjja Csaba.

Örökzöld téma a munkaerő hiánya

Jók a kertészeti ágazat kilátásai is, azonban a termékpálya némileg zsugorodik. Az értékesítés többnyire kielégítő, de a bolti keresletcsökkenés hatással volt a termelőkre is, akik közvetlen kapcsolatban állnak az üzletláncokkal. A szőlő-bor ágazat szintén jó kondíciókkal bír.

Az emberek ingerküszöbe eltolódott odáig, hogy kétkezi munkát már nagyon kevesen akarnak végezni, de ha végeznek is, akkor olyan napi béreket hallunk, amely bőven egy diplomás bérszínvonalnak felel meg. 

Az energiafüggőség csökkentése mellett a munkaerő-függőséget is csökkenteni kellene, azonban Hollósi Dávid nem hisz abban, hogy ez a közeljövőben megváltozna, ezért a gépesítésben látja a jövőt.

(Borítókép: Németh Kata / Index)