Szenzáció: soha nem látott dolgot találtak a börzsönyi aranybányáknál

Nem mindennapi megtiszteltetésben részesült Mercouri Kanatzidis, a Northwestern Egyetem szervetlen kémiával foglalkozó tudósa, ugyanis a Nemzetközi Ásványtani Társaság nyáron hozott döntése alapján róla neveztek el egy újonnan azonosított ásványt, a kanatzidist. A tudós most a Mining.com portálnak nyilatkozva beszélt az egyelőre tudományos, ám később akár gazdasági jelentőséget is kapható felfedezésről.

Elmondása szerint a fekete színű, fémes hatást keltő ásvány nagyon jó termoelektromos anyag. Elnyeli a hőt, és tulajdonságai miatt alkalmas lehet arra, hogy az elnyelt hőből elektromosságot termeljen. A professzor véleménye az, hogy idővel az energiaátalakításban is ígéretes ásvány lehet, de szupravezetőként is megállhatja a helyét a kanatzidis, ami kémiailag a kalcogenidek anyagosztályába tartozik. Ezek kéntartalmú anyagokat jelölnek, az ókorban a réz előállításánál volt szerepük.

Az ásvány ipari felhasználása persze azonnal nem kezdődhet meg, egyelőre annak tudományos leírása zajlik a Firenzei Egyetem Természettudományi Múzeumában tárolt ásványmintával.

A felfedezésnek ezen a ponton jelentkezik páratlan magyar vonatkozása, ugyanis a régi-új, ígéretes ásvány mintája Magyarországról került Firenzébe. A Börzsönyben tárták fel, Alsó-Rózsa térségében. Ez a terület több alkalommal fontos érckitermelésnek adott otthont, a legutóbb a 18. században hoztak onnan felszínre aranyat is. Az ásvány egy régi aranybánya lerakója alatt volt, vagyis olyan részen, ahová a kitermelt föld és egyéb hulladék került.

A börzsönyi arany egyébként időről időre a figyelem középpontjába kerül. Legutóbb akkor, amikor néhány éve egy vállalkozó azzal az állítással lépett a nyilvánosság elé, hogy a Börzsönyben még akár 50 ezer milliárd forint értékben rejtőzhet arany és ezüst is. De ha ez a felmérés téves, akkor is legalább 13 ezer milliárd forintnyi nemesfémnek kell ott lennie.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ott rövid időn belül aranybánya nyílhat, ahogy a mostani ásványtani felfedezésből sem következik az, hogy a Magyarországon azonosított kanatzidist hamarosan már a napelemek gyártásához szállítják. A felfedezésnek egyelőre tudományos jelentősége van, ahogy a Börzsöny többezer milliárd forint értékű aranytartaléka is egy ideig még biztosan a földben marad.