Minden várakozást felülír a kormány családpolitikai csodafegyverének sikere

A Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára interjúnkban arról is beszél, hogy

• a bankoknál az új lakásigénylések közel harmada kötődik a csok pluszhoz,
• a kormány intézkedései nyomán a családosok lakástulajdon-aránya ma már magasabb, mint a gyermekteleneké,
• a költségvetésnek rövid távon valóban kisebb kiadással jár a csok plusz, de ha az indulás kedvező trendje kitart, a büdzsé nem lehet akadálya annak, hogy a fiatal családok új otthonhoz juthassanak,
• a magasabb hitelösszegre azért volt szükség, mert az ingatlanárak emelkedésével a korábbi támogatási mérték már nem volt elegendő a lakásgondok érdemi megoldásához,
• most a lehetőségeket kombinálva (csok plusz, babaváró, falusi csok) akár önerő nélkül is lakást vásárolhatnak a fiatalok,
• a rendelkezésre álló adatok szerint a támogatást igénylők zöménél teljesül a(z első) gyermekvállalás,
• a gazdasági bizonytalanságok oldódásával több családban születnek döntések lakásberuházásról, és többen vállalhatnak gyermeket is,
• a gyermekvállalási kedv 2010-hez képest 2023-ra az ötödével emelkedett, annak ellenére több gyermek született tavaly, mint 2011-ben, hogy a szülőképes korú hölgyek száma 300 ezerrel csökkent,
• beérőben a kormány házasságpártisága: egyre több házasságot kötnek, míg a válásoké csökken.

Miként indult az új feltételekkel bíró családtámogatási eszköz, a csok plusz?

A legfrissebb, már rendelkezésre álló márciusi adatok is igazolják, hogy remekül. Az előzetes várakozásokat felülmúló az érdeklődés a támogatás iránt. A csok plusz igénylések felfutása dinamikusabb, mint az eredeti csok bevezetésekor volt tapasztalható. Március végéig több mint 3100 igénylést adtak be a fiatal házaspárok, tehát ennyi család élt a csok plusz kínálta lehetőséggel már az első három hónapban.

Szintén örömteli adat, hogy az igénylők csaknem kétharmada még gyermektelen, vagyis vélhetően a támogatásnak is köszönhetően vállalnak gyermeket. Az igénylők harmadának már van legalább egy gyermeke, vagyis ők már meglévő gyermek mellé szeretnének testvért. Ez is nagyon jó hír, hiszen családpolitikánk alapelve, hogy minden kívánt gyermek megszületését támogassuk. A vállalt gyermek számát tekintve a mostani adatok szerint a házaspárok mintegy fele két vagy több gyermeket vállal. Ráadásul a még gyermektelen családok nagyobb arányban vállalnak kettő vagy három gyermeket. Így az átlagos gyerekszám – ha minden tervezett gyerek megszületik – a csok pluszt igénylő családokban nagyjából kettőre fog nőni. Sőt, arra számítunk, hogy lesznek olyanok is, akik a vállaltakon felül további gyermeket is szeretnének. Ha pedig az igénylési összeget nézzük: az egy gyermeket tervezők átlagosan 23 millió, a két gyermeket tervezők 29 millió, a nagycsaládra vágyók pedig 44 millió forint összegű kölcsönt igényelnek. A családok mintegy háromnegyede első közös otthonának megszerzésére, negyedük pedig másik otthonba való költözéshez igényli a kölcsönt.

A banki hitelezést is katalizálja

Ön szerint milyen hatást gyakorolhat az új intézkedés az ingatlanpiacra?

A csok plusznak a családok támogatásán túl komoly gazdaságélénkítő hatásai is vannak. A háború miatt a gazdaság újraindítása, a gazdasági növekedés is a célunk. A pénzintézetektől származó információk szerint a lakáshitel-igénylések csaknem harmada köthető a csok pluszhoz, ami messze felülmúlja a várakozásainkat. Ebben a tekintetben azt gondolom, hogy a program meghirdetésekor megfogalmazott egyik komoly célt, a lakáspiac és az építőipar fellendítését a csok plusz az első pillanattól kezdve jól támogatja.

Bár az első hónapokban az igénylések 85 százaléka használt lakás megvásárlására szólt, s az új lakóingatlan építésére vagy vásárlására fordított igénylések aránya jelenleg 15 százalék, ám ez azzal függ össze, hogy az elmúlt hónapok gazdasági nehézségei, a magas infláció és a rendkívüli magasságba emelkedő hitelkamatok miatt sok ingatlanberuházás megállt. Ám a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület lakáspiaci szekciójának pár hete tartott ülésén derült ki, hogy az építtetők számára is katalizátorként hat az új lehetőség: nem kis részük a csok pluszra alapozva indította vagy indítja újra korábban félbehagyott vagy még csak a tervezőasztalon szereplő fejlesztéseit.

Mégiscsak családtámogatási termékről van szó, ebből a szempontból is kedvező az indulás?

A kormánynak minden intézkedésével célja az, hogy a gyermekes családokat anyagilag segítsük, és a vágyott gyermekek megszülethessenek. Ehhez a családoknak megfelelő, stabil háttérre van szükségük. Számos intézkedés támogatja azt, hogy a gyermeket nevelő családok anyagi biztonsága erősebb legyen. E tekintetben a legkomolyabb segítség a családi adókedvezmény rendszere. Az intézkedésekkel sikerült elérnünk, hogy a gyermeket nevelő házaspárok egy főre jutó jövedelme nagyobb mértékben emelkedjen, mint azoké, akik nem nevelnek gyermeket. Ha pedig azt nézzük, hogy milyen a lakástulajdon aránya annak érdekében, hogy a gyermekeket biztonságos környezetben, saját otthonban lehessen felnevelni, akkor azt látjuk, hogy 2018 óta a gyermekes családok lakástulajdon-aránya meghaladja a gyermektelen háztartások lakástulajdoni arányát. Utóbbihoz nagymértékben járult hozzá a csok, majd 2019-től a babaváró támogatás, amely bár egy szabadfelhasználású hitel, ám az esetek nagy százalékában a lakhatási gondok enyhítésére, új otthon vásárlására vagy építésére, valamint a meglévő otthon felújítására, bővítésére fordítják a gyermeket nevelő és gyermeket váró családok.

Míg korábban az állam az induláskor adott komoly, akár 10 millió forintos támogatást, most csak a második és a további vállalt gyermek érkezésekor jár – igaz, gyermekenként –a 10–10 milliós tőketartozást csökkentő támogatás. A szakemberek szerint ezzel számottevően könnyített magán a költségvetés, ám a jövőre nézve sokkal komolyabb terhet rak a későbbi kormányzatok nyakába. Mit gondol erről?

A családpolitikai intézkedések finanszírozása a költségvetés egyik olyan tétele, amely abszolút prioritást élvez a mostani tartós háborús helyzetben is. Ebben nincs és nem is lesz változás, amíg a jobboldali kormányzat irányít. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy csak a korábbi csokhoz és a falusi csokhoz kapcsolt tételek – támogatás, kamattámogatás, illetékmentesség – összességében 220 milliárd forint körüli tételt jelentettek tavaly, amelyhez 180 milliárd forint körüli összeget adott a babaváró támogatás is, ahol a kamattámogatás mellett a második és harmadik megszületett gyermekek utáni leírások elszámolása jelent egyre növekvő kiadást. Bár az idén kihelyezett kölcsönöknél a piaci kamatszintek mérséklődésének köszönhetően a kamattámogatási kiadások jelentősen csökkennek, ám azt is tudjuk, hogy a gazdaság újraindulásáig a büdzsé meglehetősen feszített, így jól jön, hogy a csok plusz a korábbi módozatokkal szemben rövid távon lényegesen kisebb finanszírozási igényt jelent majd, hiszen csak a kamattámogatást kell fizetni. Azonban

az indulás kedvező számai azt jelzik, hogy az eredetileg tervezett 10–15 milliárd forintos idei kiadás felső szélén lesz a költségvetési teher. De örömmel allokálunk erre a célra többet, ha szükség lesz rá.

Komoly változás, s akár szigorításként is felfogható, hogy a korábbi csok feltételeihez képest a csok plusz már csak új gyermek vállalása esetén igényelhető. Erre is a spórolás miatt volt szükség?

Egyrészt mi valóban azt szeretnénk elérni, hogy minél több gyermek születhessen Magyarországon. Másrészt azt is látni kell, hogy a 2015-től 2023 végéig elérhető eredeti csok kapcsán azok a családok, ahol már voltak gyermekek, éltek a támogatás lehetőségével. Ezért nekünk elsősorban az újonnan létrejött családokra kellett gondolnunk, illetve azokra, ahol a meglévő gyermekek mellé szerettek volna testvért, ám például a lakhatási feltételek ennek gátat szabtak eddig. A statisztikák szerint a csok pluszt 64 százalékban gyermektelen családok igénylik, további 36 százalékban pedig olyan házaspárok, ahol már van egy vagy több gyermek, és azt szeretnék, ha testvér, testvérek születnének. Fontos látni, hogy bár az igénylés feltétele legalább egy új gyermek vállalása, az igényelhető összeg nagyságába már beleszámítanak a meglévő gyermekek.

Kockázat vagy lehetőség?

Babaváró esetében 11 millió forintot „kockáztatnak” a fiatalok a feltételek nem teljesülése esetén, a csok plusz esetében akár 50 millió forintos kedvezményes, maximum 3 százalékos kamatozású hitelt is fel lehet venni. Sokak szerint a kormány ezzel a lehetőséggel túlzott kockázatot tesz a fiatalok nyakába. Mi a véleménye erről?

Korábban a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkáraként próbáltam tenni azért, hogy a fiatalok pénzügyi ismereteit erősítsük, és meggyőződésem, hogy ebben – az elmúlt évek felmérései is igazolják – javulás tapasztalható, a mi munkánknak is köszönhetően. Ennek fényében pedig joggal remélhetjük azt, hogy a fiatalok tudatosabbak. Jórészt egyébként ezt igazolják vissza a csok plusz igénylések adatai is: annak ellenére ugyanis, hogy a maximális hitelösszeg 50 millió forint, az eddig beadott igénylések átlagos összege ennek alig több mint a fele, 26 millió forint. Ez persze összefügg azzal, hogy az 50 milliós határt csak háromgyermekes családdá válás esetében lehet elérni, két gyermek vállalása esetén 30 millió forintos hitel igénylése nyílik meg a családok előtt, de – ahogy fenn már említettük – sokan nem használják ki a maximális kereteket.

A több tízmilliós hitelekkel kapcsolatban ugyanakkor arra sem árt felhívni a figyelmet, hogy az ingatlanpiaci árak az elmúlt évtizedben drasztikusan megemelkedtek. Egyebek mellett ezért volt szükség arra, hogy a korábbi, maximum 10 millió forintos támogatást és további maximum 15 millió forintos hitelt biztosító csok konstrukciót új feltételrendszer váltsa fel. Hiszen olyan megoldást kellett találnunk, amely ma is reális lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermeket vállaló házaspárok megszerezhessék a saját otthonukat. A korábbi csok erre már nem volt alkalmas: az utolsó 5 évben az ingatlanárak olyan mértékben emelkedtek, hogy a támogatási összeg Budapesten a korábbiaknál 50 százalékkal kisebb négyzetméter finanszírozására volt elegendő. A csok igénybevétele 2021-ig emelkedett, az utolsó két évben viszont drasztikus visszaesést tapasztaltunk, tavaly a szerződések száma és a folyósított támogatások összege is kevés híján az induló teljes év, a 2016-os szintjére esett vissza.

De mégiscsak hitelfelvételre kényszerítik az embereket...

Azt gondolom, az is a tudatosság része, hogy azok az érintettek, akiknek valóban kölcsön kell a vásárláshoz, építkezéshez, minél komolyabb mértékben használják ki az állami támogatásokat. A mostani államilag támogatott hitelek kiszámíthatók, biztonságosak és olcsók. Már rég véget vetettünk a baloldal devizahitel-korszakának, amikor elvettek minden otthonteremtési támogatást a családoktól, és a kockázatos devizahitelekkel csaknem egymillió családot tettek tönkre. Csak

a csok plusznál maradva: az 50 millió forintos, 20 évre felvett csok plusz havi törlesztőrészlete 280 ezer forint alatt marad, míg a piaci lakáshitelek esetében jelenleg ennél több mint 100 ezer forinttal magasabb törlesztőrészletet kell fizetni.

Eddig még nem volt példa arra sem, hogy a babavárót és – ahol lehet – a falusi csokot felhasználva a fiatalok akár önerő megfizetése nélkül is vásárolhatnak lakást. Az idei évtől az első közös lakást vásárló fiatal házaspárok számára elegendő 10 százalékos önerőt felmutatni a hitelhez, amelynek biztosítására elegendő lehet a babaváró. A terheket pedig a vágyott gyermekek megérkezése csökkenti: a babavárónál a második gyermek esetében a tőketartozás 30, a harmadiknál pedig 100 százaléka kerülhet leírásra már a várandósság 12. hetétől. A csok plusz esetében pedig – ahogy azt már említettük – a második és a többi vállalt gyermek megérkezésével a tőketartozás 10–10 millió forinttal csökken, ugyanígy a várandósság 12. hetétől.

Kevés helyen maradt el a gyermekáldás

Igen, de sokan épp attól tartanak, hogy abban az esetben, ha nem sikerül a gyermekvállalás, utólagosan piaci kamatozású hitelnél is drágábbá válik a konstrukció a felvett kamattámogatásra rakódó büntetőkamatnak köszönhetően. Mekkora veszély ez az eddigi adatok szerint?

A feltételek szerint eddig csak a csok támogatás esetében állnak rendelkezésre részleges adatok, hiszen ott az előre vállalt gyermekek esetében a támogatást akkor kell visszafizetni, ha az első gyermek 4 éven belül nem érkezik meg. Ám még ebben az esetben még nem tudunk teljes körű adatokkal szolgálni, hiszen ugyan az első gyermek vállalására vonatkozó négyéves határidők az első években igénylők esetében elvileg már lejártak, de építkezés vagy bővítés esetén ez a határidő csak a munkák befejezésétől, vagyis akár több évvel később indul; a második gyermekek születésére előírt 8 éves határidők és különösen a három gyermeknél irányadó 10 éves határidők pedig értelemszerűen még nem esedékesek. A babaváró 2019 júliusában indult, ám ott az első gyermek születésére 5 éves intervallumot biztosítunk, így most még senkinek sem járt le ténylegesen az 5 éves időtartam, de 2024 második félévében, júliustól már lehetnek ilyenek. A Magyar Államkincstárnál lévő legfrissebb összevetés szerint

De a végleges és valós szám ennél itt is csekélyebb lesz, hiszen a határidő lejártáig még megszülethetnek, megfoganhatnak a vállalt gyermekek.

Ahol bizonyosan nincs remény a gyermekvállalásra, azok az esetek, ahol a gyermeket vállaló pár elvált. Ebben az esetben a kamattámogatást a jegybanki alapkamat +5 százalékos büntetőkamattal kell visszafizetni. Fontos hangsúlyozni, hogy a kormányhivatal méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettség teljesítésére részletfizetést, vagy legfeljebb 5 évre fizetési halasztást engedélyezhet, illetve a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen el is engedheti.

Minden tervezett gyermek szülessen meg

A demográfiai oldalon elkel a támogatás, hiszen a gyermekvállalási kedv sokéves mélypontra zuhant az elmúlt évben és az idén év eleji adatok is harmatosak. Ennek a folyamatnak a korrekciójában mennyiben segíthet a csok plusz és a megemelt összegű babaváró?

Nem lehet elvitatni, hogy a gazdasági helyzet és a gyermekvállalási kedv között szoros korreláció van: több mint két éve háború van a szomszédunkban, fennáll a háborús eszkaláció veszélye. Ráadásul az elmúlt hónapok extra magas háborús inflációja miatt érthető, ha a családok veszélyben látták a jövőjüket, a túlélésre koncentráltak, nagyobb beruházásba nem fogtak – ezt jól mutatta a lakáshitelpiac satufékezése. Ezzel párhuzamosan teljesen érthető módon a család életét alapvetően befolyásoló gyermekvállalást sem akarták elsietni, hiszen az új jövevénynek mindenki biztos hátteret akar teremteni. Az infláció csökkenő pályára állásával ugyanakkor ez a trend is megfordult, ám továbbra is egy tartós háborús helyzetből kell felkapaszkodnunk, ráadásul a nyugodtabb körülmények között fogant gyermekek megszületésére várni kell. Ám fontos azt is látni, hogy a mai adatok bázisául szolgáló, tavaly év elején született gyermekek 2022 tavaszán fogantak, amikor végre túljutottunk a Covid társadalomromboló hatásain, az emberek örültek annak, hogy korlátozások nélkül élhetik életüket. Épp ezért talán érdemesebb középtávú összehasonlításokat tenni, és ebben az összevetésben már nem állunk olyan rosszul. 2010 és 2023 között, tizenhárom év alatt ugyanis a népesedési folyamatokban számos tekintetben sikerült kedvező változást elérni.

A gyermekvállalási kedv a 2010-es 1,25-ös szintről 2023-ra ötödével (21 százalékkal), 1,51-re emelkedett.

Ne felejtsük el azt a fontos tényt sem, hogy a termékeny korú (20–39 éves) nők száma 2010-hez képest 22 százalékkal, közel 300 ezer fővel csökkent. A szülőképes korban lévő hölgyek számának csökkenése felértékeli, hogy 2022-ben a születések száma 2011-hez képest 0,4 százalékos növekedést mutatott, vagyis jóval kevesebb nő több gyermeket szült. Ezt nem lehet nem összefüggésbe hozni a 2010 óta bevezetett családbarát intézkedésekkel. Amennyiben az ezer azonos korú nőre jutó születések számát nézzük, akkor a gyermekvállalás a 20–24 éves korosztálynál 19,1, a 25–29 éves korosztálynál 16,5, a 30–34 éves korosztálynál 19,5, míg a 35–39 éves korosztálynál 42,9 százalékkal emelkedett 2010–2022 között.

Ezen adatok alapján nem igazán érthető, miért korlátozták lejjebb az édesanyák korát például a babaváróban, ahol 2025-től már csak 30 év alatti lehet az igénylő?

Az első gyermek születésének ösztönzésével nagyobb az esély, hogy aztán még testvérek is születnek. A születések időpontjának kitolódása alapvetően befolyásolja azt, hogy a család a megszületett gyermek mellé tervez-e majd további utódot: 2022-ben az első gyermeküket átlagosan 29,2 évesen szülték az anyák. Ha ezt összevetjük azzal, hogy azokban a családokban, ahol a harmadik gyermek is megszületett, a család ötödik tagja átlagosan az édesanya 32 éves korában látott napvilágot, jól látható, hogy a késői gyermekvállalás lényegében kizárja, hogy valóban létrejöjjön a nagycsalád. A csok plusz és a babaváró új szabályozása ezt kívánja némiképp segíteni, ezért került lejjebb a korhatár. Ne felejtsük el, a csok plusznál a három gyermek megszületésére az igényléstől számított 10 évet ad a jogszabály – már csak orvosilag is rendkívül magas kockázattal bír, ha egy 50 éves hölgy lesz édesanya. Ha pedig a harmadik vállalt gyermekek mégsem születnek meg, akkor a korábbi támogatások is visszafizetendők – azt gondolom, senki nem hiszi, hogy a kormánynak az az érdeke, hogy 2026-tól évről évre egyre több család számára jelentsen komoly tehertételt az egy évtizeddel korábban vállaltak elmaradásának következményeit viselni.

A bírálatok másik része azzal függ össze, hogy az új csok pluszban csak házaspárok lehetnek a hitelfelvevők, kizárták az élettársi kapcsolatban lévőket is. Miért volt erre szükség?

A kormány alapelve, hogy a társadalom alapja a család, gyermekeink fejlődését is a harmonikus otthoni környezet tudja legjobban támogatni. A házasság ennek a kapcsolatnak az intézményesült változata, és mi a családokat, házaspárokat egyértelműen támogatni akarjuk. Szerencsére a statisztikák itt is visszaigazolják, hogy helyes úton járunk. A családalapítási kedv és a házasságkötések száma is jelentősen fellendült az elmúlt közel másfél évtizedben: míg 2010-ben 36 ezer pár kötött házasságot, addig 2023-ban több mint 40 százalékkal többen, 50 ezren mondták ki az igent. S az idei év is jól indult:

Ennek bizonyosan katalizátora volt a családi támogatások rendszere. Ugyanakkor azt is fontos megmutatni, hogy a válások száma 2010–2023 között 30 százalékkal, 24 ezerről 16 700-ra csökkent.

Miközben a családpolitika azt szeretné, hogy egyre fiatalabb korban döntsenek a családok a gyermekvállalás mellett, a gazdaságpolitika épp a fiatalok munkaerőpiaci aktivitásának emelésében látja a munkaerőhiány oldásának egyik fő támaszát. Arra hivatkoznak például, hogy a legfiatalabb, 15 – 24 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta tavaly ősszel 27,6 százalék volt, ami 10 százalékkal alatta marad az uniós átlagnak. Hogyan oldható fel ez az ellentmondás?

A családpolitika célkeresztjében ebben az esetben a gyermekek biztonsága szerepel, annak biztosítása, hogy addig, amíg a szülők dolgoznak (vagy tanulnak), addig a kicsik elhelyezése biztosított legyen. Ennek kapcsán azt gondolom, komoly eredményeket értünk el. A bölcsődei férőhelyek száma Magyarországon ma megközelíti a 65 ezret, ami duplája a 2010-es 32 ezer férőhelynek. Nem volt a történelemben még egy olyan bő évtized, amikor ilyen nagymértékben épült volna ki infrastruktúra a családok érdekében. Csak az elmúlt egy évben több mint 4 ezer új férőhelyet adtunk át. Míg 2010-ben 668 bölcsőde működött az országban, ma négyszer több, 2879 helyen lehet a kicsiket napközben szakértő felügyeletre bízni. Ma már 1137 – azaz minden harmadik – településen biztosított a bölcsődei ellátás, ez 2010-hez képest három és félszer több települést jelent. Elértük, hogy minden járásban működik bölcsődei intézmény, szolgáltatás, csak az elmúlt öt év alatt, 2017 óta 26-ról 16,7 százalékra csökkent azon gyermekek aránya, akik a közvetlen lakóhelyükön nem férnek hozzá bölcsődei ellátáshoz. De a férőhelyek megteremtése nem elég, az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy a kicsiket ellátó szakemberek száma is növekedjen: a bölcsődei szakemberek bére 2010-hez képest 2024-re átlagosan több mint négyszeresére emelkedett. Miután a kormány a munkaerőpiaci helyzet javításában fontos szempontnak tartja a családbarát munkakörnyezet kialakítását és támogatja a rugalmas munkavégzés körülményeinek megteremtését is, azt gondolom, mindkét cél elérhető.

(Borítókép: Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár. Fotó: Németh Kata / Index)