Szó nélkül húzták ki a Nemzet Színészének nevét egy darabból: „és át voltam húzva, és alá volt írva, hogy...”

Pogány Juditot tavaly beválasztották a Nemzet Színészei közé, így a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja megkapta a legnagyobb elismerést, amelyet itthon színész elérhet.

A művésznő fiatalon, színészi pályája elején viszont ugyanúgy megtapasztalta, milyen az, amikor valaki visszaél a hatalmával a színházi közegben. Bár gyermekkorát Kaposváron töltötte, édesapja elvesztése és édesanyja súlyos betegsége miatt gyámszülőkhöz került Budapestre testvérével együtt. Középiskolai éveit Békéscsabán töltötte, majd az érettségi után visszatért Kaposvárra. Itt a Csiky Gergely Színházban – még azelőtt, hogy igazán belemerült volna a szakma világába – már találkozott olyan esetekkel, amikor egy szerep elnyerésénél valakinek a szerelmét részesítették előnyben.

A Zsámbéki, emlékszem, A windsori víg nőkben megmutatta a tépett kockás papírját, hogy Page Anna-Pogány Judit. És át voltam húzva, és alá volt írva, hogy Faragó Sári. Ő az akkori igazgatónk kedvese volt – idézi a story.hu a Nemzet Színészét, aki az Örkény Színház és a WMN közös produkciójában, a Nyílt lapokkal című műsorban emlékezett vissza az incidensre.

Az akkor 24 éves színésznőt nagyon megrázta az eset, és nehezen tudta feldolgozni, hogy miként élhet vissza valaki ilyen módon a hatalmával. A szerepet végül tényleg az igazgató szerelme kapta: a Shakespeare-darabot, A windsori víg nőket 1969-ben mutatta be a színház Zsámbéki Gábor rendezésében, és ez lett Faragó Sári egyik legismertebb darabja.

Pogány Judit drámai vallomása: "Ezt a Robi elvette tőlem..."

Ha ezt a szerepet nem is, de később a Csorba István rendezésében bemutatott Hamupipőke főszerepét bezsebelhette Pogány Judit, és ettől az évadtól el is indult a színészi karrierje.

via