Gulyás Gergely: Brüsszel azon dolgozik, hogy a korábbi európai egységet szétverje

D  AS20240506007
2024.05.06. 12:34
Közel vagyunk az EU-fejlettség 80 százalékához, és jó esély van arra, hogy 2030-ra a 90 százalékot is el tudjuk érni – jelezte Gulyás Gergely hétfőn az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján. Az eseményt az uniós csatlakozásunk 20. évfordulójának alkalmából rendezték. Szakértőkkel vizsgálták meg, merre tart az Európai Unió, hogyan alakult a versenyképesség, és hogy „mit köszönhetünk Brüsszelnek”.

Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, beszéljünk az elmúlt 20 év mérlegéről! – nyitotta meg Törcsi Péter az Oeconomus eseményét hétfőn. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke rámutatott, hogy sokkal több pozitívum kapcsolódik a csatlakozásunkhoz, mint gondolnánk. Az újonnan csatlakozott 10 tagállam tekintetében fel is sorolt pár fejleményt az elmúlt húsz évből, amihez részben hozzájárult az uniós tagságunk is:

  • 2004-ben 41 százalék volt a szegénység által veszélyeztetett gyermekek aránya, most 17 százalék,
  • a reálbérek megduplázódtak,
  • a szegénység a felére csökkent,
  • Magyarországon és Lengyelországban is megháromszorozódott a gyorsforgalmi utak hossza.

Emellett 2010 után egymillió munkahely jött létre Magyarországon, és az unió fejlődéséhez a régió országai is hozzájárultak. Törcsi Péter ugyanakkor megjegyezte, jobb eredmény is elérhető lett volna, ha az Európai Bizottság munkáját nem egyfajta rossz értelemben vett politizálás jellemezte volna. „Már nem bal és jobboldal mentén vannak politikai törésvonalak, hanem elsősorban azt látjuk, hogy van egy föderalista globalista erőközpont, és ezzel szemben pedig inkább a nemzetállamok Európájában hívő politikai tábor”.

Európa mellett elhúznak a nagyhatalmak

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is felszólalt az eseményen, szerinte az Európai Unió helyzetének két évtizedes alakulását úgy érdemes értékelni, hogy a globális gazdaság két nagy szereplőjéhez hasonlítjuk: Kínához és az Egyesült Államokhoz.

A világgazdasági küzdelemben Európa messze a legrosszabbul állt helyt

– mondta a miniszter. Ezt azzal támasztotta alá, hogy míg 2005-ről 2022-re az Egyesült Államok GDP-je 13 ezer milliárdról 23 ezer milliárd dollárra nőtt, az Európai Unió GDP-je 12 ezer milliárdról 16 600 milliárd dollárra emelkedett. Kínáé pedig a korábbi 2300 milliárd dollárról 17 500 milliárd dollárra ugrott.

Gulyás Gergely: A környezetvédelemben követik el a legnagyobb hibákat

A politikus szerint Brüsszelben a környezetvédelem területén követik el a legnagyobb hibákat. Gulyás szerint itt már nem pusztán arról van szó, hogy próbálunk alkalmazkodni egy klímaegyezményhez, ami a károsanyag-kibocsátást akarja csökkenteni, ami egy helyes célkitűzés.

Amíg az Európai Unió ma a globális károsanyag-kibocsátásnak mindösszesen 7 százalékáért felelős, addig Kína és az Egyesült Államok hozzávetőleg ennek a 40 százalékát adja. Velük próbálunk versenyezni, és hozunk olyan újabb és újabb észszerűtlen szabályokat, amelyek nem vagy minimálisan járulnak hozzá a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, viszont tönkreteszik az európai versenyképességet

– fogalmazott a miniszter. Megjegyezte, az Európai Unió a 21. század másik nagy kihívására, a migrációra sem tudott érthető és értelmezhető választ találni. Ráadásul ehhez szerinte a jogi keretek sem adottak, és nincs olyan egységes vélemény az Európai Unióban, amelyet valamennyi tagállam jó szívvel képviselni tudna.

Tehát arról van szó, hogy a külső határokat meg kell védeni, és a határokon kívül kell dönteni a menekültügyi kérelmekről, csak az jöhessen be az Európai Unió területére, aki egyébként már a menekültstátuszt megkapta. Ebben a józan ész alapján nehezen vitatható álláspontban sem lehet egyetértést teremteni

– fogalmazott Gulyás, megjegyezve, hogy azokat az országokat, mint például Magyarországot, ami az előbb leírt állásponton van, az Európai Unió nem segíti a külső határvédelmében. Nemcsak hogy nem biztosítja a határvédelemhez szükséges anyagi eszközöket, de még szankcionál is.

Saját versenyképességét csökkenti az Európai Unió

A miniszter azzal folytatta, hogy az elmúlt csaknem két és fél évben a legmeghatározóbb kihívás az orosz–ukrán konfliktus, amelyben az Európai Unió a saját érdekeit nem képes jól képviselni. Kiemelte, az Európai Unió olyan szankciókat érvényesít, ami a saját versenyképességét csökkenti, például az orosz energiahordozókkal szemben, ami az energiaárakat a magasba lőtte.

Ha Magyarország szempontjából nézzük az elmúlt 20 évet, akkor valóban sokkal jobban állunk, bár ezt is érdemes két részre bontani, hiszen 2004 és 2010 között Magyarország teljesített a legrosszabbul a régióban. Magyarországon olyan években, amikor máshol 5-10 százalékos növekedés volt, például Szlovákiában a 2000-es évek közepén, addig nálunk volt nulla százalék is

– fejtette ki Gulyás Gergely, hozzáfűzve, hogy ebben az időszakban nagy versenyhátrányt szenvedtünk. A politikus 2010 utánra teszi a fordulatot, amikor Magyarország több évben is kiemelkedő teljesítménnyel járult hozzá az Európai Unión belüli növekedés fenntartásához, illetve erősödéséhez. „Ennek köszönhető az a felzárkózás is, amit az életszínvonal tekintetében Magyarország magáénak mondhat” – tette hozzá.

Az Európai Uniónak ma már közel vagyunk mi is a 80 százalékához, és jó esély van arra, hogy 2030-ra a 90 százalékot is el tudjuk érni

– világított rá a miniszter. Elmondta, hogy ha Európa valahol még versenyképes, akkor az a szociális ellátások, a jóléti rendszer, a magas fizetések és önmagában az, hogy Európa egy gazdag kulturális kontinens, ahol jó élni. „Ezt ugyan kockáztatja és veszélyezteti mindaz, amit az Európai Bizottság a migráció kapcsán tesz, de Közép-Európa tartja magát, és meg tudta őrizni ezeket a rendkívül fontos előnyöket” – mondta.

Gulyás Gergely: Nyers hatalmi küzdelem van

A miniszter kitért arra is, hogy közelednek az európai uniós választások, utána pedig egy magyar európai uniós elnökség is. Szerinte az elnökségnek nagy jelentősége nincs, de „természetesen jobb, hogyha ellátjuk, mint ha nem”. „Egy korrekt és kiegyensúlyozott uniós elnökségre és közvetítő szerepre számíthat valamennyi uniós tagállam.”

Az elmúlt 5 év Európa egyik legsikertelenebb időszaka

– jelezte Gulyás Gergely. „Kétségtelenül nehéz évek voltak ezek, a háborút megelőzően a pandémia időszaka, de ezzel együtt is Európa ezekre a kérdésekre nem talált jó válaszokat, és mindeközben pedig Brüsszel nem azon dolgozik, hogy a tagállamokat összetartsa, összefogjon, hatékony és jó programokat indítson, a versenyképességet biztosítsa, hanem ezzel szemben azon dolgozik, hogy a korábban bizonyos kérdésekben még fennállt uniós egységet szétverje, bizonyos tagállamokat teljesen indokolatlanul szankcionáljon” – fogalmazott.

A jognak már nincs semmi jelentősége az Európai Unióban. Sokszor elmondtam, most is el fogom ismételni, hogy a szovjeteknél azzal, hogy a jog a politika szolgálólánya, az olyan mértékben nem érvényesül, mint a mai Európai Unióban

– mondta a miniszter. Kifejtette, hogy „ha bárkinek bármilyen kétsége lett volna ezzel kapcsolatosan, akkor elég megnézni azt, ami Lengyelországban történt. Abban a pillanatban, hogy a brüsszelieknek szimpatikus kormány került hatalomra, mindenféle törvénymódosítás nélkül, gyakorlatilag a jövőre irányuló terv felmutatásával minden pénzt felszabadítottak”. A miniszter szerint semmilyen jelentősége nincs már annak, hogy rendeletek, uniós jogszabályok mit tartalmaznak. „Annyi jelentősége van, hogy ha a bizottság éppen érdekében hivatkozik rá, de ha nem, akkor úgy hagyja figyelmen kívül ezeket, mintha nem is léteznének.”

Egy nyers hatalmi küzdelem van

– fogalmazott a miniszter, hozzáfűzve, hogy aki ebben a küzdelemben győztes, az el tud érni bizonyos eredményeket. Ez igaz az uniós forrásokkal kapcsolatos valamennyi kérdésre. A miniszter szerint ennek ellenére bízhatunk abban, hogy a nekünk jogszerűen járó forrásokat megszerezzük. Ehhez kell támogatás, ilyen szempontból is van jelentősége az európai parlamenti választásnak. A miniszter hozzáfűzte, hogy nem javasolja, hogy „a magyar érdekek ellen dolgozó európai uniós képviselőket válasszuk újra”. 

Minden rájuk leadott szavazat a magyar egészségügy fejlesztésével, a magyar tanárok béremelésével, a magyar gazdaság fejlesztésével ellentétes, a jogos közpolitikai érdekeknek a blokkolására adott szavazat

– fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy aki békét akar, és a migrációra nemet mond, az a kormánypártokra szavazzon. Bóka János európai ügyekért felelős miniszter is felszólalt az eseményen. Szerinte az Európai Uniót ma rossz struktúrában, alkalmatlan vezetők vezetik.

Az irányt ma intézmények határozzák meg, és nem a tagállamok 

– jelezte a miniszter. Elmagyarázta, hogy politikai intézménynek gondolja magát az Európai Parlament és az Európai Bizottság is, Von der Leyen például geopolitikai bizottságról beszélt. „Mit jelent, ha egy bizottság politikai? Politikai célkitűzéseket fogad el, és azok szerint cselekszik. Tehát akkor nem a tagállamok érdekei szerint működik, mert lehet saját politikai agendája. Az erőforrásokat is ennek érdekében fogja felhasználni, akár a tagállamokkal szemben is. Ez nyilvánvalóvá vált az elmúlt öt évben.”

 (Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány  Magyarország 20 éve az Európai Unióban című budapesti konferenciáján 2024. május 6-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)