Úgy lett magyar bajnok az Újpest, hogy a fél csapat érettségizik

D  HR20240508069
2024.05.09. 08:15
Az UVSE csapata egy év szünet után kettős győzelemmel visszaszerezte női vízilabdában a bajnoki címet. Az Index nyilatkozatcsokrot állított össze abból, amit a főszereplők mondtak. Hajdú Kata, a bajnok gólzsákja felhívta a figyelmet a költőien fiatal újpestiek sok érettségizőjére, Gerendás György, a vesztes Fradi visszavonuló edzője pedig filozofikus húrokat pengetett.

Az UVSE női vízilabdázóinak vezetőedzőjét, Benczur Mártont a klub nyolcadik magyar bajnoki címének megszerzése után felütésképpen a szezon értékelésére kértük a népligeti uszodában. A szakvezető az ilyenkor megszokott protokollnak megfelelően a habokból épphogy kikászálódva, csuromvizesen nyilatkozott.

„Először is a klubunk vezetőségének kell köszönetet mondanom, amiért borzasztó nehéz körülmények között megteremtik a hátteret a működéshez. Olyan főszponzor nélkül, ami sok csapatnak van. Le a kalappal az elnök Lovas Péter és Mecseki Attila ügyvezető előtt. Másodsorban szeretném az egyesületünk alkalmazottainak és a szakmai stábnak is megköszönni, hihetetlen munka van a bajnoki címünk mögött. Hatalmas csapatmunka volt, de akit mindenképpen szeretnék név szerint is kiemelni, az Áts Bertalan, mert ő ennek a női szakágnak a lelke. Bocsánat, hogy kicsit összevissza beszélek, mert nem nagyon tudom, hogy hol vagyok... És a lányok! Amit ők műveltek, az elképesztő volt. Amin ők keresztülmentek, az nem mindennapi. Év elején sokan még azt is megkérdőjelezték, hogy egyáltalán bejutunk a négy közé. Ehhez képest úgy hoztuk le a tavaszt, hogy az összes meccsünket megnyertük.”

Ezt követően a szerda esti, vendégként 11–10-re megnyert mérkőzésről beszélt a szakember.

Nem tudom, hogyan nyertük meg ezt a meccset. A második félidőben teljesen elvesztettük a kontrollt. De most, ebben a felemelő pillanatban talán nem is szeretnék sokat szakmázni... Inkább azt szeretném kiemelni, hogy különösen az utolsó másfél negyedben igen gyengén játszottunk, viszont ennek ellenére óriási szívvel mutatták meg ezek a nagyon fiatal lányok, hogy lehet nyerni, ha nem is jó játékkal, de nagyon rossz befejezéssel. Nem is tudom, hogy nyert-e valaha is csapat meccset három kihagyott büntetővel. Annak örülök, hogy annyira erős ez a csapat lelkileg, hogy ez sem viselte meg őket. Büszke vagyok rájuk, nagyon köszönöm nekik.

Hajdú Katát , a mezőny legjobbját, aki a döntő két mérkőzésén összesen hat gólt lőtt, ebből szerdán négyet, arról kérdeztük, hogyan tudták megnyerni a szerdai meccset a drámai körülmények közepette.

„A mai meccsről szofisztikáltan annyit, hogy borzalmas volt, bár már az is elképesztő, ahogyan otthon nyertünk, mert a 12–6 ellenére akkor sem játszottunk jól. Nem bizony, visszanéztük a találkozót, és igazából a Fradi hibáit használtuk ki. Megbeszéltük a lányokkal, és amit nagyon köszönök a csapatnak, az az, hogy bár rengeteg érettségizőnk van, mégis rettenetesen tudtak koncentrálni. Én egyébként csak jövőre érettségizem, ilyen szempontból hozzájuk képest mázlis helyzetben voltam. Nagyon büszke vagyok a lányokra, mert voltak mély hullámvölgyeink, de mindegyikből felálltunk. A végére lehiggadtunk, és ki tudtunk hozni a meccsből egy ilyen fenomenális győzelmet” – zárta gondolatát nevetve.

A nagyszünetig, 8–3-ig tökéletes volt a csapat játéka, de aztán valami történt. A jobbkezes bombázótól az után érdeklődtünk, hogy vajon micsoda?

Ez igaz, amint az is, hogy a második félidőben szétestünk. Nem tudtuk felvenni a tempót, sorra kaptuk a hátrányokat. Na és az ötméteresek! Azokat meg »nem akartuk belőni«, mert egyrészt fiatalok vagyunk, és szeretjük az izgalmakat, másrészt úgy voltunk vele, ha egyvalaki kihagyta, mi, a többiek is kihagyjuk, mert nem akartuk, hogy az első hibázó szégyenben maradjon – mondta Hajdú ironikusan újabb óriási kacajjal párosítva.

A tehetségnél fiatal kora ellenére már most jóval több Hajdú Kata humoránál volt, majd rátért az egész szezon értékelésére.

„Úgy kezdődött az idényünk, hogy a megnyert U20-as világbajnokságról hazajöttünk, és rá három napra már Bajnokok Ligája-meccset kellett játszanunk. Onnantól kezdve nem volt pihenőnk! Nagyon sokat köszönhetünk Marcinak (Benczur Márton vezetőedző), Bercinek (Áts Bertalan), Csicsónak, Andinak, a stáb tagjainak, az erőnléti felkészítőinknek, akik remek alapozást tartottak. És valahogy mostanra összeállt a csapat.”

Hajdú Kata év elején a világbajnokságra kimaradt a válogatottból, a pólóstól azt is megkérdeztük, hogy ez pluszmotivációt jelentette-e számára a szezon hátralévő részére?

Nagyon fontos volt, hogy a bajnokság hajrájára kizárjuk a gondolatainkból a válogatottat. Azért, mert ha ezek a gondolatok beférkőztek volna, akkor az első meccset nem nyertük volna meg hatgólos különbséggel, most pedig ki is kaptunk volna. Mi úgy működtünk, mint egy család, tudom, hogy ez elcsépelt frázis, de ránk igaz. Amikor vesztettünk, akkor is kitartottunk egymás mellett. Én azért nem roppantam össze, amikor kihagytak a válogatottból, mert mellettem volt a családom és mellettem voltak a csapattársaim. Nem rázott meg annyira a mellőzés, tettem a dolgomat.

Az első meccsen négy, a másodikon két gólt szerző Faragó Kamillától, a döntő egyik hősétől is azután érdeklődtünk legelőször, hogy mi történt a csapattal a 8–3-as vezetés után?

„Őszintén szólva nem nagyon emlékszem a mérkőzésre, annyira önkívületi állapotban voltam.”

„Az egész év kissé kalandos volt, nyilván benne voltak a válogatott felkészülései, ez nehéz időszak volt, mert a többiek alapoztak, mi hárman pedig a világbajnokságon voltunk. (Magyari Alda és Rybanska Natasa volt még tagja legutóbb a válogatottnak az UVSE-ből – a szerk.) Nehéz volt ez az év, és ez a meccs meg főleg! Mindenkiből nagyon sokat kivett, és most jól fog esni egy kis pihenő. Hogy mi történt 8–3 után? Úgy gondolom, bele is kényelmesedtünk egy kicsit az eredménybe, hiába próbáltuk kiverni a fejünkből, hogy már egy–nullra vezetünk összesítésben, nem sikerült. A Fradi meg jobban akart abban a pillanatban, felzárkózott egy gólra, de megérdemelten győztünk. Mert bár nem játszottunk jól, és az is igaz, hogy korábban le tudtuk volna zárni a mérkőzést. De hát végül is lezártuk, mert nyertünk, nem? Gratulálok a Fradinak is, mert nekik is nehéz év volt, de most nekünk sikerült jobban.”

Az UVSE – és a magyar válogatott – első számú kapusa, Magyari Alda az első félidőben kivédte az ellenfél szemét, jóformán nem lehetett gólt lőni neki.

Amikor nem kapok gólt, olyankor a csapat nem kap gólt. A kapu góltól való megőrzéséhez a mezőnyjátékosok ugyanúgy kellenek, mint én. Annyira fárasztó volt ez a mérkőzés, hogy egyes jelenetekre nem is emlékszem. Mindenki kihajtotta magából a maradék energiáját, mert egyikünk sem akart harmadik mérkőzést. Úgy érzem, hogy beletettem mindent, persze ha visszanézem a meccset, nyilván találok benne olyan mozzanatokat, amelyeket jobban csinálhattam volna. Ennyi erőm volt, ezt kiadtam magamból, ahogy a lányok is.

Megkérdeztük a kapustól: ezt a mostani aranyérmet hová helyezi a karrierjében?

„Nekem ez a második, viszont nálunk vannak olyan játékosok is, akik nálam fiatalabbak, és nekik ez már az ötödik. Úgy fogok emlékezni rá, hogy mindenki megtette a magáét. Most kapunk két hét pihenőt, és aztán irány a közvetlen olimpiai felkészülés.”

Nem a vízilabdánkkal volt a baj, hanem a görcsösségünkkel

Gerendás György, az FTC visszavonuló mestere készséggel nyilatkozott, miután megkérdeztük, most milyen érzés dominál benne.

Egy vesztes döntő után nem mondhatom azt, hogy a lányok kihozták magukból a maximumot. Most azt érzem, ha öt–tíz évvel fiatalabb lennék, akkor biztosra mondanám, hogy ebből a csapatból bajnok lesz. Mert látom rajtuk, hogy bennük van a vízilabda, csak azt a gátat, azt a görcsöt nem sikerül áttörni, lerázni. De ez már az utódom, Matajsz Márk feladata lesz. Aki látta a meccset, az tudja, hogy nem a vízilabdánkkal volt a baj, hanem a görcsösségünkkel. Huszonhat évig edzettem fiúkat, velük ezt sokkal könnyebb volt feloldani. Más dolog feleségnek lenni, és más férjnek. A feleségnek könnyű, mert mindig a férjével kell beszélgetnie. A férjnek nehezebb, mert mindig a feleségével...

A hetvenéves Gerendás György sikeres játékosként, majd sikeres edzőként vajon mennyire büszke arra, hogy olimpiai bajnokként ő honosította meg a Fradiban a női vízilabdát?

Büszke is vagyok, és nagyon remélem, hogy sikeres lesz a Fradiban a szakág jövője.

Végül a leköszönő edző azon kesergett, hogy ugyanazért az ütésért, amiért a visszavágón négyperces kiállítást, plusz ötméterest ítéltek ellenük, három nappal korábban, az első meccsen, amikor az UVSE játékosa csinálta ugyanezt, cserével végleges kiállítás volt csak a büntetés. Hozzá kell tenni, hangsúlyozta sportszerűen a veterán szakember, hogy szerinte a szerdai meccsen ez az ítélet volt a helyes. Úgy véli azonban – amellyel Molnár Tamás ellenőr is egyetértett –, hogy ugyanez az ítélet járt volna három nappal korábban is.

(Borítókép: A győztes UVSE csapata ünnepel a női vízilabda országos bajnokság döntőjének második FTC–Telekom Waterpolo–UVSE-mérkőzése végén 2024. május 8-án. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)