Fekete, habzó, bűzös szennyvíz ömlött a védett Tápióba, megszólalt az illetékes nemzeti park

2024.05.13. 17:28
Május 7-én a tápiószentmártoniak arra lettek figyelmesek, hogy fekete, bűzös szennyvíz ömlik a folyóba a Nagykátai Szennyvíztisztító Telep Egyesült-Tápióba torkolló kibocsájtási pontján. Az esettel kapcsolatban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az Index megkeresésére közölte, hogy a térség szennyvíztisztító telepein az utóbbi időben több hasonló eset történt, ami egyértelműen negatív hatást gyakorol a sokszor védett, illetve Natura 2000 hálózathoz tartozó befogadó vízfolyások élővilágára.

Mint arról korábban az Index is beszámolt, május 7-én ellepték a tápiószentmártoni Facebook-csoportokat a Tápió folyóba ömlő fekete, bűzös vízről készített fényképek és videók. 

A Pest vármegyében található Tápió-vidéken átívelő folyó védett terület, amely több halastavat is éltet. A Pécel határából eredő Alsó-Tápió és az Isaszegtől érkező Felső-Tápió két ága éppen Tápiószentmártonnál egyesül, és innen folyik a Zagyvába Újszásznál.

A közösségi oldalon megjelent felvételek tanúbizonysága szerint azonban éppen a Tápió folyó összefolyásánál ömlik az élővízbe a sötét, bűzös víz.

A Tegyünk Együtt Nagykátáért Egyesület akkor azt közölte, hogy a fekete, bűzös víz a nagykátai szennyvíztisztítóból érkező csatornán keresztül ömlik a folyóba, amelyen át a megtisztított szennyvíz folyik az élővízbe. Közleményükben azt írták, hogy úgy tudják, a csatornarendszerbe olyan mérgező, veszélyes anyag jutott, ami megölte a szennyvizet tisztító baktériumokat.

Az esettel kapcsolatban a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. a következő tájékoztatást adta: „A nagykátai szennyvízcsatorna gyűjtőrendszerén keresztül ismeretlen eredetű és összetételű mérgező anyag került be a helyi szennyvíztisztító telepre. Az esemény létesítmény két biológiai medencéje közül az egyikben a tisztításért felelős baktériumtenyészet visszafordíthatatlan károsodását okozta. A másik reaktor átvette a működést, a telep a túlterhelés miatt jelenleg csökkent hatásfokkal ugyan, de üzemel.”

Az Index megkeresésére küldött válaszukban azt írták, hogy az esetről értesítették a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot, és a mintavételezés eredménye alapján megkezdték a helyi ipari bebocsájtók ellenőrzését.

A megtett műszaki intézkedések eredményeképpen a telepen belül tudtuk tartani a mérgezést, azonban a rendszer túlterheltsége miatt az elpusztult lebontó baktériumokat tartalmazó szennyvíz került ki a befogadó folyóba

– tették hozzá.

Válaszukban kiemelték, hogy a társaság mindent megtesz a szennyeződés mielőbbi felszámolása érdekében. A nagy mennyiségű iszapot a szennyvíztisztító telepen belül található zárt beton iszapsilóban helyezték el, innen szállítják majd el ártalmatlanításra.

A kibocsátott szennyvizet folyamatosan ellenőrzik, a szakemberek végzik a szennyeződés szűrését a folyóban is. Az ellenőrzések mellett a kármentesítés után a környezetet és emberi egészséget károsító hatás nem áll fenn – írták.

Az utóbbi időben több hasonló eset történt a térségben

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságához 2024. május 7-én reggel érkezett a lakossági bejelentés, miszerint a Nagykátai Szennyvíztisztító Telep Egyesült-Tápióba torkolló kibocsájtási pontján fekete, habzó, bűzös, láthatóan tisztítatlan szennyvíz ömlik a vízfolyásba – derült ki az Indexnek küldött válaszukból.

Lapunknak megkeresésére azt írták, hogy az Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata a bejelentés után néhány órával később szemrevételezte a helyszínt, ahol megerősítették, hogy valóban sötét, bűzös víz folyik a folyóba, illetve az is látható volt, hogy a kibocsátási pont alatti szakaszon a patak vize zavaros, több helyen iszaplerakódás látható.

Igazgatóságunk munkatársai a havaria észlelését követően azonnal értesítették a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot, illetve környezetvédelmi hatóságot. A térség szennyvíztisztító telepein az utóbbi időben több hasonló eset történt, ami egyértelműen negatív hatást gyakorol a sokszor védett, illetve Natura 2000 hálózathoz tartozó befogadó vízfolyások élővilágára 

– fogalmazott levelében a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.