Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Ellentámadás indult Harkivnál, megerősítették a védelmet az ukránok;
• Zelenszkij menesztette a Külföldi Hírszerző Szolgálat első helyettesét;
• Hosszú háborút vetít előre az orosz védelmi miniszter lecserélése egy szakértő szerint;
• Körülzárták Vovcsanszkot az oroszok, utcai harcok folynak a városért;
• Letartóztatták az orosz védelmi minisztérium személyzeti főnökét;
• Az amerikai külügy közölte: nem várható komolyabb orosz áttörés Harkiv térségében;
• „Te választottad a cigányéletet” – üzente az ukrán belügy korábbi tanácsadója a sorozás elől elmenekülőknek.
• Oroszország állítólag azonosította az Északi Áramlat felrobbantóit;
• Megtámadtak egy orosz légvédelmi bázist a Krímben, meghalt a parancsnok.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán rendőrség szerint az oroszok lelőhették azt a két önkéntest, akik a Harkiv közeli Vovcsanszk városából tűntek el május 10-én – írja az Ukrajinszka Pravda.

Tamaz Gambarasvili, a város polgármestere elmondta, hogy a Vovcsanszkot ért támadás első napján két önkéntes anélkül indult útnak a városba, hogy egyeztettek volna a rendőrséggel vagy a városvezetéssel. Mivel ennek következtében nem voltak a szükséges információk birtokában, nem tudták, hogy a város északi részébe veszélyes belépni. Elmondása szerint nincs semmilyen információ az önkéntesek hollétéről, vagy lelőtték őket az oroszok vagy fogságba kerültek.

Gambarasvili szerint az önkénteseket küldő civil szervezet két ember eltűnése miatt fordult a rendőrséghez. Mindketten a Kijevi terület önkéntesei voltak, akik a vovcsanszki lakosság kitelepítésében segédkeztek.

Vovcsanszk polgármestere felszólított minden önkéntest és érdeklődőt, hogy amennyiben segíteni akarnak, hangolják össze akcióikat a katonai adminisztrációval, a rendőrséggel és a koordinációs központtal, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló esetek.

Szerhij Bolvinov harkivi rendőrségi nyomozó arról számolt be, hogy az eltűnt önkéntesek egyike meghalhatott.

A városért folytatott harc közben két önkéntes saját autójukkal Vovcsanszkba ment, hogy evakuáljanak onnan egy helyi családot. A címre azonban nem jutottak el, eltűntek. Már vizsgáljuk az ügyet. Az előzetes információk és a szemtanúk adatai szerint sajnos úgy tűnik, hogy az orosz hadsereg lelőtte őket. Egyiküket valószínűleg megsebesítették, a másik nem élte túl

– közölte Bolvinov.

Emmanuel Macron francia államfő május 14-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során elítélte az Ukrajna elleni újabb orosz támadásokat, és kijelentette, hogy Franciaország a közeljövőben további fegyvereket küld Ukrajnának – derül ki a francia elnök honlapjáról.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke és Emmanuel Macron megvitatták a frontvonalon kialakult helyzetet és Ukrajna jelenlegi fegyver- és lőszerigényét. Macron határozottan elítélte az Ukrajnára, különösen az energetikai infrastruktúrára mért orosz csapások fokozódását, valamint a jelenlegi offenzívát – közölte az elnöki sajtószolgálat.

Macron megismételte „olimpiai tűzszünetre” vonatkozó javaslatát, amelynek során Oroszországnak be kellene szüntetnie az ellenségeskedést, és „minden diplomáciai kezdeményezést felhasználnának a tárgyalások megkezdésére a nemzetközi joggal és Ukrajna törvényes érdekeivel összhangban”.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter telefonbeszélgetést folytatott brit kollégájával, Grant Shappsszel – derül ki Ukrajna védelmi miniszterének X-bejegyzéséből.

Umerov közölte, hogy megvitatták a jelenlegi harctéri helyzetet és az ukrán fegyveres erők sürgős szükségleteit. Megköszönte Shappsnek a közelmúltban nyújtott 500 millió fontos katonai segélycsomagot is, amely rekordösszegű támogatást jelent Ukrajnának az Egyesült Királyság részéről.

Telefonbeszélgetést folytattam kollégámmal, az Egyesült Királyság védelmi miniszterével, Grant Shappsszel. Megköszöntem a legutóbbi 500 millió fontos katonai segélycsomagot – az eddigi legnagyobbat! Ez a támogatás azt mutatja, hogy az Egyesült Királyság rendíthetetlenül elkötelezett amellett, hogy a győzelemig kiálljon Ukrajna mellett. Megvitattuk a jelenlegi harctéri helyzetet és hadseregünk sürgős szükségleteit is. A fő hangsúly a nagy hatótávolságú fegyverekre, a tüzérségre és a lőszerre helyeződik

– fogalmazott Rusztem Umerov. „Az Egyesült Királyság ezekben a nehéz időkben is Ukrajna megbízható partnere marad” – tette hozzá a miniszter.

Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az atomháború kérdéséről.  

Mint mondta, amikor egy nemzet képviselői – például most a lengyelek – azon sakkoznak, hogy atomot szeretnének, annak szerinte azért „nincs sok értelme”, mert öt helyen van amerikai atomfegyver telepítve Európában: Törökországban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Belgiumban. 

„Viszont a tervezésnél, az atomcsapást tervező csoportnál – ilyen a NATO-ban és orosz oldalon is van – megnézik a stratégiai célpontokat, mi az, amit egy háborúban ki kell iktatni. Nyilván elsődlegesen a katonai célpontok és azok a potenciális helyek jöhetnek szóba, ahonnan indíthatnak ránk rakétát. Tehát én értem a lengyel középhatalmi törekvéseket, csak a történelemből tanulni kellene, hogy nem kell magunkat célponttá tenni. Az egy veszélyes játék. Ugyanezt eljátszotta Oroszország is, egy kicsit arrébb rakott 10-20 atomfegyvert Fehéroroszország területére, ennek sincs értelme, mert a Krím félszigettől Londonig el tudják lőni” – mondta a szakértő. 

Hozzátette: nemcsak a politikusok, hanem a katonai vezetők is alkalmazhatatlan fegyvernek gondolják az atomot, és Oroszország se vetne be ilyen eszközt. Ez ugyanis „a végső megoldás, úgymond arra a pillanatra, ha, mondjuk, Oroszország végveszélybe kerülne, tehát, mondjuk, az ukrán fél, illetve bármilyen külső ellenség Moszkváig eljutna, akkor lehetne bevetni. De senki nem úgy tervez, hogy most szétlőjük Európát, éppen egy Európa-bajnoksággal meg egy olimpiával, meg polgári célpontokkal.

Ezek sokszor diplomáciai fenyegetőzések arra, hogy például a britek engedélyezték az ukránoknak, hogy orosz területet lőjenek az általuk biztosított rakétával. Ilyenkor az, úgymond, megmondó emberek, orosz oldalról Zaharova, a külügyi szóvivő vagy Medvegyev elmondják, hogy akkor majd mi is lövünk

– fejtette ki Resperger István. 

Az orosz fegyveres erők toborzása az orosz védelmi minisztérium egyik fő kérdése, ugyanakkor nincs szó mozgósításról – mondta a TASZSZ szerint az orosz védelmi miniszteri posztra jelölt Andrej Belouszov a Föderációs Tanács plenáris ülésén, ahol a végéhez közelednek a posztra való kinevezéséről szóló konzultációk.

A fegyveres erők létszámáról beszélünk. Külön hangsúlyozni szeretném az újságíróknak, hogy nem mozgósításról, nem valamiféle szükségintézkedésekről beszélünk. Tervezett intézkedésekről beszélünk, de ez a folyamat már elindult, mind a polgárok besorozása, mind pedig, ami különösen fontos, a szerződéskötés

– mondta Oroszország védelmiminiszter-jelöltje.

Az Európai Unió Tanácsa 2027. május 31-ig meghosszabbította az ukrajnai polgári biztonsági ágazat reformjával foglalkozó uniós tanácsadó misszió (EUAM Ukrajna) megbízatását, hogy megkönnyítse az Oroszország Ukrajna elleni agressziója során elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását – közölte a tanács kedden az MTI szerint.

Az EUAM Ukrajna stratégiai tanácsadást és képzést nyújt az ukrán igazságügyi hatóságoknak az Oroszország által elkövetett bűncselekmények elszámoltathatóságára, valamint gyakorlati támogatást nyújt a reformintézkedésekhez az uniós normákkal, valamint a jó kormányzás és az emberi jogok nemzetközi elveivel összhangban, többek között Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos kötelezettségvállalásainak támogatása érdekében.

A misszió anyagi támogatást nyújthat vagy felszerelést is adományozhat az ukrán hatóságoknak. Szoros együttműködést biztosít a Hágában működő Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC), az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, szintén hágai székhelyű uniós ügynökséggel (Eurojust), valamint az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását támogató tagállamokkal.

Az EUAM Ukrajna polgári missziót 2014. július 22-én hozta létre az Európai Unió. Általános célja, hogy támogassa Ukrajnát a jogállamiságot erősítő, fenntartható, elszámoltatható és hatékony biztonsági szolgáltatások és az igazságszolgálatás kiépítésében. Az EUAM Ukrajna kirendeltségekkel rendelkezik Kijevben, Lvivben és Odesszában. A harkivi és mariupoli kirendeltség jelenleg nem működik – jegyezték meg.

A jelenleg Németországban, Lengyelországban és Csehországban élő ukrán menekülteknek csak a fele térne haza, ha teljesülnek az olyan feltételek, mint a biztonság, a kritikus infrastruktúra normál működése, a lakhatás elérhetősége és véget érne a háború – írja az Ukrajinszka Pravda. 

Arról, hogy az ukránok milyen feltételek mellett készek hazatérni, a legtöbb válaszadó a kritikus infrastruktúra normál működését (34 százalék) és a biztonságot (34 százalék) nevezte meg. Ezt követi a lakhatás (26 százalék) és a háború befejezése (26 százalék).

A válaszadók 16 százaléka az elhelyezkedés lehetőségét, 13 százaléka pedig a gyerekek iskolába, óvodába járásának lehetőségét emelte ki. A válaszadók pontosan fele visszatérne Ukrajnába a háború után – bár a lap szerint e becslés egy optimista forgatókönyvet tükröz. 

Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadása miatt büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) Jurij Kuznyecov altábornagy, a védelmi minisztérium személyzeti főosztályának vezetője ellen, és egy katonai bíróság kedden elrendelte a tábornok előzetes letartóztatását.

Az SZK szerint Kuznyecov akkor követte el a bűncselekményt, amellyel megvádolták, amikor az orosz vezérkar 8., az államtitok-védelmi szolgálatot is irányító igazgatóságának vezetője volt. A nyomozás megállapította, hogy a tábornok 2021–2023-ban kenőpénzt kapott kereskedelmi cégek képviselőitől annak fejében, hogy „bizonyos lépéseket tegyen az érdekükben”. A Kommerszant című lap értesülése szerint a pénzt pozíciókba való kinevezésekért juttatták el neki.

Kuznyecov lakóhelyén és a nyilvántartásban szereplő lakcímén házkutatást tartottak, ahol az SZK szerint több mint 100 millió rubel (400 millió forint) értékben foglaltak le készpénzt, aranyérmét, gyűjteményes órákat és luxuscikkeket.

Április végén Tyimur Ivanov védelmi miniszterhelyettest szintén nagy összegű kenőpénz elfogadásával vádolták meg. Őt is letartóztatták.

Szergej Sojgu akkori tárcavezető helyére Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap Andrej Belouszov közgazdászt, addigi első miniszterelnök-helyettest jelölte. Sojgu az orosz Biztonsági Tanács vezetését kapja meg. A tisztséget addig betöltő Nyikolaj Patrusevet Putyin megtette hivatalos tanácsadójának.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden nem kívánta kommentálni a Kuznyecov elleni eljárást, mondván, hogy ez nem az ő hatásköre. Azt mondta, a Kreml szerint nem fog zavart okozni az orosz fegyveres erők munkájában, hogy Belouszov személyében egy civilt jelöltek védelmi miniszternek.

Azt hangoztatta, hogy Sojgunak az orosz Biztonsági Tanács titkárává való kinevezését nem kell lefokozásnak tekinteni. „Ez egy nagyon magas kormányzati poszt, nagyon széles feladatkörrel, amely az egész ország számára nagy jelentőséggel bír. Természetesen ennek a testületnek a vezetője állandó közvetlen kapcsolatban áll az államfővel, és nagy felelősséget visel” – mondta a Kreml szóvivője az MTI szerint.

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy elfoglalta a Harkiv régióban található Buhruvatka várost, amelyet jelenleg is orosz csapatok ostromolnak – írja a BBC. 

A Telegram-csatorna szerint az orosz hadsereg azt állítja, hogy csapatai „mélyen előrehaladtak az ellenséges védelemmel szembeszállva”. 

Oroszország a közelmúltban jelentette be, hogy erői behatoltak az északkeleti határ menti Vovcsanszk városba, Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv közelében, ezzel szemben az ukrán hadsereg azt állítja, hogy „visszaszorította az oroszokat” a város északi pereméről.

Az Európai Unió a vezető nélküli légi eszközök gyártása és Oroszországnak való átadása miatt bevezetett korlátozó intézkedések hatályát kiterjesztette a rakétákra is, amiért Irán folytatódó katonai támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújához, és ilyen eszközöket ad el fegyveres csoportoknak a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében – közölte az Európai Unió Tanácsa kedden.

A tagállamok külügyminisztereinek tanácsa által írásbeli eljárás útján elfogadott intézkedés lehetővé teszi az EU számára, hogy mostantól szankciókkal sújtsa azokat, akik az ukrajnai háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztése és szállítása mellett rakéták gyártásában és Oroszországnak való átadásában vesznek részt – írta közleményében az uniós tanács.

A továbbiakban tilos lesz továbbá a pilóta nélküli légi járművek, valamint a rakéták fejlesztéséhez és gyártásához használt alkatrészek kivitele az EU-ból Iránba – tették hozzá. Az indoklásban megjegyezték, az intézkedést az Izrael ellen 2024. április 13-án elkövetett iráni drón- és rakétatámadásokra válaszul hozta meg az Európai Unió.

Az EU 2023. október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok szállítása és ukrajnai bevetése miatt. Akkor három iráni személy, valamint egy szervezet került jegyzékbe. Az Európai Unió Tanácsa november 14-én további két személyre és két szervezetre vetett ki szankciókat az „Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelős irániakkal szemben”. A listán jelenleg 26 ember és hat szervezet szerepel.

Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. A szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is – írja az MTI.

Az ENSZ közleményt adott ki az északkeleti Harkiv régióban kialakult helyzetről, amiben úgy fogalmaznak, hogy „mélységes aggodalommal tölti el őket az ukrajnai civilek helyzete, különösen Harkiv régióban”, mivel az orosz erők fokozzák a támadásokat.

Ezzel a támadással újabb ukrán területeket foglaltak el, további kitelepítéseket váltott ki, és potenciálisan veszélyezteti Harkivot

– áll a közleményben. Az ENSZ adatai szerint az orosz erők legutóbbi, május 10-i behatolása óta legalább 6000 ember menekült el vagy evakuálták őket a határ menti területekről, és sokan elérték Harkiv városát.

Múlt péntek óta legalább nyolc civil meghalt és 35 megsebesült Harkiv térségében. „A harkivi régióban a helyzet szörnyű, mivel a harcok fokozódnak” – közölte az ENSZ irodája, hozzátéve, hogy a városban lévő kollégáik arról számoltak be, hogy szinte folyamatosan szólnak a légvédelmi szirénák, és robbanásokat hallanak a határvidéken és a városban.

A jelentések szerint az északkeleti határvárosban, Vovcsanszkban, ahol jelentős pusztítások történtek, továbbra is heves harcok folynak

– jelentették. „A május 10. előtti mintegy 3000 fős lakosságból vélhetően még mindig több száz civil lakos tartózkodik ott” – vélekedik az ENSZ.

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint a helyzet Harkiv régióban a stabilizáció felé halad, de Oroszország a következő napokban további tartalékosokat küldhet.

Az orosz hadsereg kisebb támadóegységeket is állomásoztatott Szumi régió közelében

– közölte az ukrán televízióval Kirilo Budanov.

Korábban a TASZSZ hírügynökség arról számolt be, hogy az ukrajnai Harkiv régióban található Vovcsanszk nyugati és északi részei orosz ellenőrzés alatt állnak. Az ukrán hadsereg közölte, hogy a városban a helyzetet ellenőrzés alatt tartják, de a Lukjanci közelében lévő új állásokba kellett visszavonulniuk.

További 5-6 Patriot légvédelmi rendszerre van szüksége Ukrajnának a dán miniszterelnök szerint – írja az Ukrajinszka Pravda. Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt mondta, hogy az európai országok Patriot légvédelmi rakétarendszereit a legjobb Ukrajnában tartani, és felszólított e rendszerek Kijevbe történő átadására.

Frederiksen Svédország, Németország, Finnország, Izland és Norvégia vezetőivel tartott tárgyalása után tartott sajtótájékoztatót, ahol azt mondta:

Ezek a rendszerek Európában vannak. Jobb, ha Ukrajnában vannak a légvédelmi rendszerek, mint a NATO-országokban

– majd hozzáfűzte, hogy szerinte Ukrajnának még további öt vagy hat Patriot rendszerre van szüksége.

Hétfő este Sahíd típusú kamikaze drónok támadták meg Ukrajnát. Az ukrán fegyveres erők légierejének jelentése szerint 18 Sahíd–131/136 típusú támadódrónt a Chauda-fok felől indított az orosz hadsereg.

Egy Iszkander–M ballisztikus rakéta a megszállt Krím felől érkezett

– jelentették. Hozzáteszik azonban, hogy mind a 18 ellenséges Sahídet lelőtték Kijev, Donyeck, Dnyipropetrovszk, Cserkaszi, Kirovográd, Zaporizzsja, Herszon és Hmelnickij területén.

Azt is elárulták, hogy a támadás visszaverésében segítettek az ukrán vadászgépek, a légierő légvédelmi rakétái, az Ukrán Védelmi Erők mobil tűzcsoportjai és az elektronikus hadviselési egységek.

Olaf Scholz német kancellár közölte, hogy az Ukrajnából érkező, tartózkodási és munkavállalási engedéllyel rendelkező hadköteles férfiak annak ellenére Németországban maradhatnak, hogy Ukrajna hazatoloncoltatná őket – írja a kiszo.net. 

A politikus szerint Kijev döntése, miszerint nem ad ki útlevelet külföldi nagykövetségeken és konzulátusokon a hadköteles ukránoknak, nem érinti németországi tartózkodási jogukat.

Scholz azt mondta, „Németországban olyan a jogi helyzet, hogy az ukrán hadköteles férfiak ott-tartózkodása nincs veszélyben”. A német kancellár kijelentette, hogy aki munkát vállal Németországban, az maradhat. 

„Érdemes elmondani, sokan már dolgoznak, de még mindig több százezer emberre van sürgős szükség a munkaerőpiacon” – vázolta, majd azt hangsúlyozta, hogy a német kormány fizeti az Ukrajnából érkező menekültek nyelvtanfolyamait, és igyekszik munkára ösztönözni őket.

Aki Németországban dolgozik és nem adósodik el, szinte biztos, hogy maradhat

– mondta. 

Az orosz hadsereg csapást mért egy katonai repülőtérre és egy gyárra, ahol katonai felszereléseket javítottak a cserkaszi területen lévő Umanban, valamint egy bevetési pontra Harkivban – közölte Szergej Lebegyev, a mikolajivi  orosz föld alatti szervezet koordinátora a RIA Novosztyival.

Lebegyev szerint a megtámadott repülőtéren gyakran láthatók NATO-rakétákhoz átalakított Szu–27-esek is.

Elmondása szerint hajnalban egy támadást rögzítettek az Umanfermmas zárt mezőgazdasági gépgyár irányába, ahol állítása szerint katonai eszközöket, főként lánctalpasokat javítanak és tárolnak.

A dán F–16-os repülőgépek egy hónapon belül Ukrajnában lesznek – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök a Die Zeit német lap tudósítója szerint.

A dán F–16-osok egy hónapon belül a levegőben lesznek Ukrajna felett

– fogalmazott Frederiksen. Dánia 19 vadászgépet ígért Kijevnek, amellyel kapcsolatban korábban is azt mondták, hogy 2024 második felében érkeznek meg Ukrajnába.