A felszín felett maradt az építőipar, de mikor jöhet a visszapattanás?

2024 márciusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 6,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

• A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 10,0 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 0,8 százalékkal nőtt.
• Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 18,6, az egyéb építmények építésében 24,2 százalékkal kisebb volt a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése viszont 9,1 százalékkal bővült.
• A megkötött új szerződések volumene 19,4 százalékkal nőtt. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 50,2 százalékkal magasabb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 23,3 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.
• Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 3,7, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 0,7, az egyéb építményekre vonatkozóké 6,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,8 százalékkal kisebb volt a februárinál.

Így alakultak az árak

2024 I. negyedévében az építőipar termelői árai 6,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az építőipar ágazatain belül az egyéb építmények építésében és a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben hasonló mértékben (7,3 és 7,1 százalékkal) míg az épületek építése vonatkozásában kevésbé (5,4 százalékkal) emelkedtek az árak 2023 I. negyedévéhez mérten. 

Az építőipar árai 2,4 százalékkal magasabbak voltak az előző negyedévinél.

Visszapattanás előtt az építőipar

A lakásépítések számának csökkenése ellenére, a kamatok mérséklődése, az építőanyagárak normalizálódása és az új otthonfelújítási program közvetlen és közvetett hatásai miatt pozitív fordulatban bízik az egyik legnagyobb magyarországi építőanyag-gyártó és -forgalmazó vállalat.

A KSH adatai szerint 2024 első negyedévében 23 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban, az építési engedélyek száma pedig 9,3 százalékkal maradt el 2023 azonos időszakától.

Az épített lakások számának csökkenése elsőre riasztónak tűnhet, azonban az építési engedélyek számának alakulása a lassulás ütemének mérséklődésére utal

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A szakember kiemelte, hogy a lakásépítési engedélyek számának csökkenése ellenére a piac fokozatos stabilizálódására számít. A mérsékelt kamatszint hatására néhány lakásépítő cég már megkezdte a beruházásokat. Véleménye szerint ebben a helyzetben élénkülni fog a lakossági kereslet, valamint a befektetési célú lakásvásárlások.

Emellett az új otthonfelújítási program hatására a felújítási piac élénkülésére lehet számítani, mert az energetikai korszerűsítési támogatások további felújítási munkálatokat generálnak. Például egy fűtéskorszerűsítést követően gyakran kerül sor fürdőszoba- és konyhafelújításra vagy más nagyobb beruházásra.

„A lakásfelújítások terén egy hétmilliós projekt esetén a tulajdonosnak csupán egymillió forintot kell saját zsebből kifizetnie, a fennmaradó összeget a program fedezheti. Ennek köszönhetően jelentős mozgástere marad az ingatlantulajdonosoknak további felújítási munkák elvégzésére, például fürdőszoba-átalakításra, teraszépítésre vagy akár egy egyszerű festésre. Ez minden bizonnyal hozzájárul a piac további élénküléséhez” – véli Markovich Béla.

Normalizálódtak az árak

Az építéseknek és a felújításoknak egyaránt jót tesz, hogy az építőanyagárak mára normalizálódtak, és

Mindezen folyamatok enyhítik a lakásépítések csökkenésének hatásait, fékezve az építőipar lassulását.

Visszapattanásra azonban Markovich Béla szerint a kamatszint további csökkenése és az Európai Uniótól érkező források után újrainduló állami beruházások hatására lehet számítani, ha nem idén, akkor jövőre.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)