A kutya sem téved a szellemváros felé, amit százmilliárdokból húztak fel

Nem egyedi eset, hogy egyes ingatlanfejlesztési projektek a vártnál később fejeződnek be, vagy félbemaradnak. Hasonlóképp járt a Dél-Malajziában, pontosabban Iskandar Puteriben található Forest City magánváros, aminek már a nevéből lerí, hogy nem egy szokványos helyről van szó. Az eredeti elképzelés az volt, hogy földi paradicsomot épít fel a térségben egy kínai cég, ám az ígérgetésből végül semmi nem lett. Ugyan az építési munkálatok megkezdődtek, felépítették a felhőkarcolókkal is vetekedő magassággal bíró épületeket, amelyek lakók híján jelenleg üresen ácsorognak a tengerpartnál, és már újra a természet vette át az irányítást felettük. A szellemvárostól egyébként egy köpésre található Szingapúr, amit a világ egyik, ha nem a legfejlettebb államának tartanak.

Forest Cityt a kezdetekkor luxusüdülőhelynek szánták, és távolról nézve jelenleg is egy igazi metropolisznak tűnhet. Óriási lakóépületek, villák, idilli környezet, ráadásul közel a tengerparthoz, ám közelebbről megvizsgálva már szembetűnővé válik, hogy nem egészen ez a helyzet. Bár a kínai cég azt tervezte, hogy a magánvárosban egymillióan fognak élni, ám jelenleg kilencezren lakják, akiknek ottlétéről is csak az esti órákban bizonyosodhatnak meg az arra járók, amikor felgyúlnak a fények – vagy épp amikor a ruhákat teregetik kinn a teraszon. 

Felmerül a kérdés, ha földi paradicsomnak szánták Forest Cityt, és már javarészt a lakóházak is elkészültek, miért nem fejezték be a projektet. A válasz azonban igen sokrétű. A magánváros felépítésének húsz évre szóló tervét még 2006-ban jelentették be, majd a kínai elnök, Hszi Csin-ping által kezdeményezett Egy Övezet Egy Út program keretében indulhattak meg az egyeztetések 2013-ban. A vezető célja az volt, hogy a tervezet részeként a világgazdaság tengelyét az óceánokról a szárazföldre összpontosítsák, illetve hogy visszaszerezzék Eurázsia korábbi meghatározó szerepét – befolyást szerezve a fejlődő államokban, amit modern kolonizációnak is tartanak. Végül Kína legnagyobb ingatlanfejlesztője, a Country Garden 2016-ban, az ingatlanpiaci fellendülés idején vágott bele Forest City felépítésébe, amire 100 milliárd dollárt – ami jelenlegi árfolyamon 35 705 milliárd forintot jelent – szántak.

A terv szerint egy környezetbarát várost építettek volna fel víziparkkal, golfpályával, irodákkal, bárokkal és éttermekkel. Ugyanakkor nem a malajziaiakat kívánták megcélozni, hanem a kínai felső középosztálybeli állampolgárokat, akik külföldre akarták vinni a vagyonukat. Azt gondolták, mivel a város Szingapúr közelében található, özönlenek majd a helyre, mivel Forest Cityben a Szingapúrban jellemző ingatlanárak töredékéért lehet hozzájutni egy lakáshoz. Úgy becsülték, hogy egymillióan laknak majd a több hektáron elterülő részen, és ugyan az épületekben lévő lakások 80 százalékát eladták, azok többségébe senki nem költözött be, miután Malajzia miniszterelnöke, Mahathir bin Mohamad vízumkorlátozást vezetett be a kínai állampolgárokra vonatkozóan. A helyzetet bonyolította a kínai kormány rendelkezése is, miszerint az állampolgáraik 50 ezer dollárnál – 17,8 millió forintnál – többet nem költhetnek el külföldön – azaz lakást sem tudtak vásárolni maguknak a szomszédos Forest Cityben.

Korrupció és környezetszennyezés

A projektet amiatt is kritizálták, mivel annak ellenére, hogy környezetbarát várost szerettek volna felépíteni, jelentős negatív környezeti hatással jártak a fejlesztések, és visszafordíthatatlan károkat okoztak az ökológiailag érzékeny tengerparti élőhelyek helyreállítása miatt. Sőt, repedések kezdtek megjelenni többek között a szállodaépületekben és az utakon, mivel az építkezés sebessége nem hagyott időt arra, hogy a talaj leülepedjen és stabilizálódjon, így a föld elkezdett süllyedni, ami a jövőben is így lesz. 

Emellett a fejlesztések kapcsán több esetben korrupciós vádak merültek fel, ahogy az is problémát jelentett, hogy mivel a magánvárost nem a malajziai lakosoknak szánták – annak ellenére, hogy ott építették fel –, az útjelző táblákat gyakran kizárólag kínai nyelven írták ki, illetve az ott lévő iskolák némelyikében csak mandarin nyelvet tanítottak. A 2020 és 2022 között tartó malajziai politikai válság, illetve a koronavírus-járvány viszont később gazdasági bizonytalansághoz és utazási korlátozásokhoz vezetett, ami gyengítette az eladásokat. Voltak, akik Szingapúr és Forest City között ingáztak, azonban a Covid-járvány miatt lemondani kényszerültek a Malajziában lévő ingatlanjukról – míg a projekt vezetői az egyre kevesebb érdeklődő miatt alkalmazottaik legalább kétharmadát elbocsátották, miután 18 hónap alatt tíznél kevesebb ingatlant adtak el.

Csalóka ajánlat

Mindezek következtében Forest City igazi szellemvárossá vált, a lakóházakban jelenleg körülbelül 1,14 millió dollárért – 406 millió forintért – kapható egy lakás, míg egy másik környező városban, Johor Bahruban átlagosan 141 ezer dollárt – 50,2 millió forintot – kérnek egy ingatlanért. Bár nem valószínű, hogy bárki is oda szeretne költözni egy világtól szinte teljesen elvágott helyre, amely kong az ürességtől. Az eredetileg tervezett egymillió ember helyett körülbelül kilencezren élnek itt, ám nincs túl nagy választék a számukra, mivel a település bevásárlóközpontjában egy étterem és alig pár működő üzlet található – a maradékban még ott hevernek az építőanyagok. Az alacsony bérleti díj miatt viszont Forest City még ennek ellenére is csalogató egyesek számára.

A lakóknak havonta körülbelül 800 dollárt – 285 ezer forintot – kell áldozniuk a lakhatásra, az alacsony ár pedig sokakat megtévesztett, akik utólag belegondolva már bánják, hogy a város mellett tették le a voksukat. A komplexumban lakott korábban egy informatikai mérnök, Nazmi Hanafiah, aki egy egy hálószobás, tengerre néző lakást bérelt. Ahogy a BBC-nek arról beszámolt, nagy elvárásai voltak a hellyel kapcsolatban, de rossz élményekkel távozott, hátborzongatónak ítélte meg az ottlétet. Mint kifejtette, magányosnak érezte magát, illetve üzletek, szórakozási lehetőségek híján nem tudta semmivel elütni az idejét. Hasonlóról számolt be Joanne Kaur és férje, akik az egyik toronyház 28. emeletén laknak, az egész szinten ők élnek egyedül. 

Ez a hely hátborzongató. Még nappal is, amikor kilépsz a bejárati ajtón, a folyosó sötét. Sajnálom azokat az embereket, akik valóban befektettek és lakóhelyet vettek itt. A lehető leghamarabb ki akarunk költözni

– nyilatkozta. 

(Borítókép: Carnelian Tower és a Forest City társasházak 2022. június 16-án. Fotó: Mohd RASFAN / AFP)