A nemek közötti szakadék csökkentésére is alkalmas lehet a mesterséges intelligencia

További Gazdaság cikkek

Milyen arányban fogadják el a generatív mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások használatát a nők és a férfiak? – erre kereste a választ legfrissebb kutatásában a Boston Consulting Group (BCG).

Az új technológiákat a kezdeti időszakban hagyományosan inkább a férfiak használják, mint a nők. Az új technológiákat használók között a nők aránya 40 százalék alatti egy 2020-as YouGov-felmérés szerint. Amennyiben a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) elfogadása is hasonló tendenciát követ, fennáll annak a veszélye, hogy a technológiai szektorban, ahol jelenleg globálisan a középvezetők és felső vezetők kevesebb mint 30 százaléka nő, még tovább nőhet a nemek közötti aránytalanság.

A BCG „Női vezetők egyengetik az utat a GenAI-ban” kutatása szerint azonban elmondható, hogy a nők a GenAI-ra épülő alkalmazások használatát legalább annyira vagy még inkább elfogadják, mint a férfiak.

A generatív mesterséges intelligencia a mesterséges intelligencia olyan típusa, amely új tartalmak – például képek, zene vagy szöveg – létrehozására vagy előállítására képes különféle algoritmusok és gépi tanulási modellek segítségével.

Jelentős az eltérés beosztás és életkor szerint

A felmérés megmutatta, hogy a technológiai szektorban dolgozó nők 68 százaléka hetente többször használ GenAI-eszközöket a munkahelyén, szemben a férfiak 66 százalékával. Mi több, a műszaki területeken (mérnöki, informatikai, ügyfélszolgálati, értékesítési és marketing) dolgozó, vezető beosztású nők a GenAI használatában 14 százalékponttal meg is előzik férfi társaikat.

A férfiakkal összehasonlítva a vezető beosztásban dolgozó nők hasonlóan vagy még inkább tudatában vannak a GenAI lehetséges pozitív hatásának a munkavégzésre – a fiatal nők azonban kevésbé hisznek ebben.

Ugyanakkor a nem műszaki területen dolgozó női felső vezetők 2 százalékponttal, az alacsonyabb beosztásban dolgozó hölgyek pedig 5–12 százalékponttal maradnak el a hasonló munkát végző férfiaktól a GenAI használatában. „Az idősebb, nem műszaki területen dolgozó nők között az önbizalom hiánya, hogy képesek lesznek megbirkózni az új technológiával, az ok az elmaradásra” – mondta Pálinkás Mária, a BCG partnere.

A műszaki beosztásban dolgozó fiatal nők esetében a lemaradás 7 százalékpontos, ami súlyosbíthatja a számos technológiai vállalatnál amúgy is fennálló nemi egyenlőtlenséget. „A lemaradásnak az lehet az oka a BCG szerint, hogy a fiatal nők a fiatal férfiaknál kevésbé férnek hozzá azokhoz a céges networkökhöz és megbeszélésekhez, ahol a GenAI-stratégia kialakul, és kevésbé vannak bevonva a kezdeti GenAI-programokba” – tette hozzá Pálinkás Mária.

Az idősebb nők a technikai és a nem technikai funkciók terén egyenlő vagy nagyobb kockázati toleranciáról számoltak be, mint a férfiak és a fiatalabb kolléganők, aminek oka az elemzés szerint az életút alakulásában keresendő. Az idősebb nők, miután számos akadályt leküzdöttek már jelenlegi pozíciójuk eléréséhez, kifejlesztették a sikerhez elengedhetetlen kockázatvállalás képességét. Ezzel szemben a technikai szerepeket betöltő fiatal nők gyakran kevésbé érzik magukat szabadnak a kísérletezésben, különösen a feltörekvő technológiák esetén, mert kevesebb a tapasztalatuk és tekintélyük.

A nemek közötti szakadék csökkentése lehetséges

A GenAI egyedülálló lehetőséget kínál a nemek közötti szakadék csökkentésére, de ehhez a vállalatoktól és az általuk alkalmazott nőktől is proaktív lépésekre van szükség.

„A beosztás mellett a nők életkora, a cégben elfoglalt szerepe és élettapasztalata is olyan tényezők, amelyekre a cégeknek figyelniük kell a GenAI elfogadtatásakor és használatakor” – monda Pálinkás Mária.

A BCG szerint azok a vállalatok, amelyek készen állnak a GenAI használatára, ezt az új eszközt is bevethetik a nemek közötti szakadék csökkentésére. Ebben segíthet a vezetői érdekképviselet és a változáskezelés, a célzott továbbképzési programok, a robusztus tervezés és a felelős AI-irányelvek, valamint a proaktív karriermenedzsment.