Kevesebb mint három héttel a választások előtt így állnak a pártok

Idén február elejéig szinte borítékolható, sőt – úgymond – unalmasnak is volt tekinthető a hazai politikai helyzet, még úgy is, hogy csak néhány hónappal jártunk az önkormányzati és az európai parlamenti választások előtt. A február eleji kegyelmi ügy és egy új politikai erő színre lépése azonban alaposan felborította a helyzetet Magyarországon. Azóta sorra jönnek a közvélemény-kutatások, amelyek közül nem egy kisebb botrányt is kavart már.

Ezenfelül pedig a politikai viták kérdése is ismét forró lett, ami például még két éve sem került ilyen jelentősen terítékre, valahogy akkor minden kezdeményezés hamar elhalkult. Most viszont más a helyzet, és ezt az összes párt, úgy tűnik, megértette, már amelyik szeretne június után is a palettán maradni. Hogy ez pontosan kinek sikerülhet, azt egyelőre nehéz megjósolni, erre mi sem vállalkoznánk, ám némi helyzetképet megpróbálunk leszűrni. A közvélemény-kutatások többsége tehát, mint írtuk feljebb, nem feltétlenül ad pontos képet. Azonban, ha megpróbálunk átlagot vonni az eredményeikből, akkor talán némileg közelebb kerülhetünk az igazsághoz.

Az Index tavaly novemberig visszamenően összegyűjtötte az elérhető összes közvélemény-kutatást, amelyeket aztán átlagoltunk, és így kaptunk egy közelítő számot, amely talán reprezentálhatja a valós helyzetet, de legalábbis közelebb lehet hozzá. Nyolc kutatócég eredményeit összegeztük, ám fontos kiemelni, ezek a vállalatok többségében nem adtak ki minden hónapban új elemzést, és nem pont ugyanazon időpontokban vették fel azokat, így az átlagokban is vannak eltérések. De nézzük, mit is mutatnak a számok!

Egyértelmű kormányzati előny

Ahogy bevezetőnkben említettük: idén februárig nem volt túl sok változás a politikai palettán, a kormánypártok bőven 44 százalék felett álltak a biztos pártválasztók között. Azaz egy ötvenszázalékos részvételi arányt nézve (amely mintegy négymillió választópolgárt jelent) a Fidesz még mindig közel 1,8 millió voksot tudhat magáénak. A csúcsot a január jelentette, amikor az átlagok szerint 47,25 százalék volt a Fidesz–KDNP támogatottsága. Márciusra ugyanakkor a kegyelmi ügy miatt jelentősen megcsappant ez a szám és – bár áprilisra minimálisan korrigált – maradt összességében 42 százalék alatt.

Összefogtak a baloldali pártok

A Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd Magyarországért – Zöldek pártja március végén jelentette be, hogy koalícióra lépnek egymással, és már 2024-ben is közös listán indulnak az Európai Parlamenti választáson. A legtöbb kutatócég csak áprilistól kezdve mérte együtt a három pártot, mi azonban novemberig visszamenően összesítettük a biztos pártválasztók közötti eredményeiket. Ez alapján a baloldali szövetség a csúcson egyértelműen decemberben volt. Azóta folyamatosan zuhan a koalíció támogatottsága, amely mélypontjára pont áprilisban került. A DK–MSZP–PM-szövetség a mérések szerint immár mindössze 17,3 százalékon áll, a visszaesés pedig masszívan köszönhető az új politikai erőnek.

Berobbant a Tisza

A Tisza Párt ugyanis hiába került fel csak április elején a politikai térképre – néhány közvélemény-kutató cég már márciusban elkezdte mérni a politikai ambíciókat dédelgető Magyar Péter akkor még nem is létező pártjának támogatottságát, amely aztán áprilisra csúcsosodott ki –, és kérdéses, hogy a következő hónapban hova növi ki magát a mozgalom. A Tisza Párt márciusban még a harmadik erő volt Magyarországon, áprilisra azonban az átlagok szerint jócskán megelőzte a baloldali szövetséget, és már 21 százalékon áll a biztos pártválasztók között.

A küszöbön táncolók

Idén februárban még szinte biztosra vehetőnek tűnt, hogy három kisebb párt is megugorja az ötszázalékos küszöböt, sőt legtöbbjüknél nemcsak egy, de akár két EP-mandátum megszerzésében is reálisan lehetett reménykedni. Nos, azóta ez a helyzet is alaposan megváltozott.

Utóbbi ugyanis a februári, 8 százalékos csúcsáról csaknem annak a felére esett vissza, már csak 4,6 százalékon állnak az átlagok szerint. A Mi Hazánk is óriásit esett, márciusban 8 százalékon, áprilisban már csak 5 százalékon álltak. A Kutyapárt még úgy-ahogy tartja magát, a novemberi, induló öt százalékukról februárra felkúsztak 7 százalékra, most pedig 5,7 százalékon állnak. Ezek között a pártok között öldöklő csata lesz akár egy mandátumért is.

A futottak még kategória

Sok pártnál olyan szinten elfogytak a támogatók, hogy nem túlzás kijelenteni, talán az utolsó olyan választásra készülnek, amelyen még mérik őket a közvélemény-kutatók. Ilyen például a Jobbik, amely drasztikusan lefelé tendál, a korábbi bázisának már nyoma sem maradt, és jelenleg a legtöbb cég szerint alig tehető egy százalékra a biztos szavazóik száma. Nem áll sokkal jobban az LMP sem, ahogyan

Jakab Péter szervezete, a Nép Pártján is erősen lefelé tart a lejtőn, mind a négy párt elől a Tisza szívhatta el a levegőt. Egyedül Vona Gábor kezdeményezése, a Második Reformkor tartja magát a tabella alsó részén, de az ő támogatottságuk még egyszer sem ment átlagosan két százalék fölé, most is csak 1,7 százalékon állnak, azaz érdemi esélyeik nem nagyon vannak a választásokon.

(Borítókép: A Kétfarkú Kutya Párt egy standja 2024. május 1-jén. Fotó: Tövissi Bence / Index)