A következő futballvébé már teljesen más lesz
További Futball-vb 2022 cikkek
- Egy friss vizsgálat szerint hazudott a FIFA a katari vb-ről
- Messi megbánta, hogy lehülyézte ellenfelét a világbajnokságon
- Ötmilliárd embert ért el a katari labdarúgó-világbajnokság
- Mbappé végre elárulta, mit súgott Messi fülébe a vb-döntő után
- Röhög az egész osztály: a spanyol újságírónőnél Toni Kroos volt a vb legrosszabb játékosa
Franciaországban, 1998-ban volt először 32 csapatos világbajnokság, a legutóbbi hét tornát ebben a rendszerben bonyolították le. Ez 2026-ban azonban megváltozik: 48 válogatott feszül majd egymásnak. A bővítést sokan ellenezték, a német szövetség (DFB) és az európai klubokat tömörítő szervezet (ECA) is politikai döntésnek nevezte, hiszen Infantino 2019-es újraválasztása előtt hozták meg a döntést. Afrika és Ázsia kap több helyet 2026-ban, erről a két kontinensről pedig sok szavazatra számított a FIFA-elnök. Infantino azzal védekezett, hogy a „labdarúgás globális játék, többről szól, mint Európa és Dél-Amerika”.
Ennek szem- és fültanúi lehetünk négy év múlva. Lássuk, milyen lesz a következő világbajnokság.
48 csapat, de hány csoport?
Az eddigi legdrasztikusabb létszámemelést hajtják végre a világbajnokságok történetében. Az első négy vébén (1930 és 1950 között) 13–16 csapat versengett, 1954-től 16, 1982-től 24, 1998 óta pedig 32. 2026-ra viszont ötven százalékkal emelik a résztvevők számát, azaz 48 válogatott mutathatja meg magát a futball nagyszínpadán. Selejtezőkön keresztül 17 pluszhely lesz elérhető, a 16 csapatos bővítésben a házigazdákat egyként kezelik. Ezáltal így fog kinézni a kontinensenkénti megoszlás:
- Afrika: kilenc válogatott (+4)
- Ázsia: nyolc válogatott (+4)
- Dél-Amerika: hat válogatott (+2)
- Észak- és Közép-Amerika: hat válogatott (+3)
- Európa: 16 válogatott (+3)
- Óceánia: egy válogatott (+1)
A maradék két helyről interkontinentális pótselejtező dönt, így áll össze a 48 fős mezőny. Ha a 2022-es kvalifikációt vesszük alapul, és már Katarba 48 válogatott jutott volna ki, az alábbi csapatokat láthattuk volna még (kontinensenkénti bontásban):
- Afrika: Algéria, Demokratikus Kongó, Egyiptom, Mali, Nigéria
- Ázsia: Irak, Egyesült Arab Emirátusok
- Dél-Amerika: Chile, Kolumbia, Peru
- Észak- és Közép-Amerika: Jamaica, Panama
- Európa: Észak-Macedónia, Svédország, Ukrajna
- Óceánia: Új-Zéland
Az interkontinentális pótselejtezőbe Salvador, Honduras, Salamon-szigetek és Szíria jutott volna még be. Valljuk be, nem a legveretesebb mezőny...
Milyen lesz a lebonyolítás 2026-ban? Több verzió is elképzelhető
- Első verzió: 16 csoport három-három csapattal
A világbajnokság bővítésével együtt bejelentették azt is, hogy változik a lebonyolítás – bár Arsene Wenger, a FIFA nemzetközi futballfejlesztésért felelős vezetője úgy fogalmazott, a terv még változhat, a végleges döntést 2023-ban hozzák meg. Ami biztosnak tűnik: a mérkőzések száma 64-ről (legalább) nyolcvanra emelkedik, a győztesnek az új lebonyolítási szisztémában is hét meccset kellene játszania, a torna lezajlana a megszokott 32 nap alatt.
A jelenlegi elképzelés szerint a 48 csapatot 16, háromfős csoportba osztják, a körmérkőzések után az első kettő továbbjut az egyenes kieséses szakaszba a legjobb 32 közé. A csoportok beosztását eddig a FIFA-világranglista alapján végezték, ám nem kizárt, hogy ez változik. Logikus lenne, hogy a 16 európai csapat lenne egy kalapban, a másik két 16 fős kalapban pedig a többi válogatott a rangsor alapján. Így ugyanis fenntartható lehetne, hogy azonos kontinensbeli országok ne kerüljenek egy csoportba.
Ez a lebonyolítási rendszer azonban hordoz vitás kérdéseket magában. A leginkább vitatott pont, hogy az utolsó csoportmeccsen az adott két csapat úgy alakíthatja az eredményt, hogy a harmadik együttest kiejtsék, és kéz a kézben továbbjussanak. Ezért is zajlott úgy többek között az idei világbajnokság is, hogy a csoportkör utolsó fordulójában azonos időpontban rendezték a meccseket. Kritikaként fogalmazódott meg e rendszerrel szemben, hogy a csapatok egyharmada így a biztos három helyett csak két mérkőzést játszhat, ráadásul a sok továbbjutó miatt a csoportkör izgalma is csökkenne.
Emiatt a FIFA minden bizonnyal újra fogja gondolni a lebonyolítást, és szinte biztosan változtatni fog eredeti ötletén.
- Második verzió: 12 csoport négy-négy csapattal
Ebben a változatban a lebonyolítás jobban hasonlítana a jelenlegihez: a kalapok beosztását a FIFA-világranglista alapján készítenék el, ugyanúgy négy kalapból sorsolnák a csoportkört. Az első két helyezett továbbjutna, ami 24 csapat, és ahhoz, hogy egyenes kieséses szakaszt lehessen lebonyolítani, a nyolc legjobb csoportharmadiknak is tovább kellene jutnia. (Az Európa-bajnokságról ismerős lehet ez a szisztéma.)
Bökkenő azért itt is akad: 64-ről nemhogy nyolcvanra, hanem 104-re növekedne a mérkőzések száma, ami 47 százalékos emelkedés. Ehhez a világbajnokságnak legalább 35 napig kellene tartania, amit nagyon nehéz lenne beleilleszteni az amúgy is feszes versenynaptárba.
Ami még változik: több helyszín, több időzóna
A több csapat több helyszínt is jelent: az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közösen ad otthont a 2026-os világbajnokságnak. Három időzónán átívelő vébé lesz ez, 16 városban rendeznek mérkőzéseket.
- Csendes-óceáni időzóna (PT): Vancouver, Seattle, San Francisco, Los Angeles
- Közép-amerikai időzóna (CT): Guadalajara, Mexikóváros, Monterrey, Dallas, Houston, Kansas City
- Keleti parti időzóna (ET): Atlanta, Miami, Boston, New York/New Jersey, Philadelphia, Toronto
Ez természetesen azt is jelenti, hogy az időeltolódással is számolni kell. Magyar idő szerint várhatóan a mérkőzésnapok első meccsei 19 órakor kezdődnek, az utolsó találkozókat pedig reggel 8-as kezdéssel rendezik majd – a többi összecsapásra magyar idő szerint éjszaka kerülhet sor.
A lebonyolítás változásának függvényében még módosulhat ugyan a dátum is, de jelen állás szerint a 2026-os világbajnokságot június nyolctól július háromig rendezik.
(Borítókép: Katar után Észak-Amerikába költözik a futball-világbajnokság. Fotó: Visionhaus / Getty Images Hungary)