Kártya vagy készpénz? – Hentesek, jósnők, pékek válaszoltak
Mindenkinek a fejében megvannak azok a szakmák, ahol még mindig természetes, ha csak készpénzt fogadnak el. De mégis mitől ne lehetne kártyával fizetni a piacon, a festőnél vagy a masszőrnél? A mai korszerű – és egyre olcsóbb – technikáknak köszönhetően nem lehetetlen elvárás, hogy a kereskedelem és a gazdaság minden szegmensében tudjunk kártyával fizetni. Cikkünkben a pro és kontra érveket járjuk sorba érintett kereskedők és szolgáltatók véleményein és tapasztalatain keresztül.
–Fél kiló szeletelt kenyeret szeretnék kérni. – 450 forint lesz. – Egy pillanat, tudom, hogy van annyi apróm, segítene esetleg kiválogatni?
Mindenki számára ismerős a helyzet. És amíg a hölgy tenyeréből az egyik eladó kiválogatja a szükséges mennyiségű aprópénzt – és biztosak lehetünk benne, hogy itt az apró jelző valóban kis címleteket is jelent –, addig a másik hölgy két darab szeletelt, fél kilós kenyeret ad el a sorban utána következő két vásárlónak. Hogy hogyan? Ők bankkártyával fizettek érintésmentesen, ami konkrétan néhány másodpercnyi érintés a POS-terminálhoz, egy megerősítő üzenet a kijelzőn vagy egy ismerős szignál, és a vevő mehet is tovább, az eladó pedig már fordulhat is a következő vásárló felé.
Csak egyetlen példa a kártyás fizetés előnyeire. Mégis még mindig nagyon sok az olyan szektor, ahol természetesnek veszi mindenki, ha nem lehet bankkártyával fizetni, hanem csak készpénzt fogadnak el. De vajon mi az oka annak, hogy egy vízvezetékszerelő, a piacon a hentes, az autószerelő vagy éppen a jósnő nem teszi lehetővé a bankkártyás fizetést?
Nincs több kifogás!
Az általunk megkérdezett szolgáltatók és kereskedők mindegyike elismerte, hogy az okostelefonon, egyetlen applikáción keresztül üzemeltethető úgynevezett SoftPOS (azaz Telefonterminál) technológia az általában felhozott kifogások többségére igenis megoldást nyújthat. Az egyszerű kezelhetőség és a minimális banki költségek már elég vonzóak lehetnek olyanok számára is, akik eddig szinte csak a készpénzben hittek.
Mert azt minden piaci szereplő megerősítette, hogy a digitális fizetés iránti igény rohamosan nő. És ennek csak az egyik oka az, hogy egyre több olyan generáció is fizetőképes réteggé növekszik, akiknek természetes, hogy mindent bankkártyával, telefonnal, okosórával fizet ki. A mai húszas, harmincas generáció elsöprő többsége azt sem tudja mi az, hogy borítékba kapni a fizetést, és ők már valóban ahhoz szoktak hozzá, hogy mindent el tudnak intézni online vagy bankkártyával, készpénzre csak a legritkább esetben van szükségük.
Higiénikus és gyors
A digitalizáció fejlődése mellett fontos érv volt az elmúlt években a koronavírus-járvány is. A pandémia enyhülésével egyre többen gondolják úgy, hogy nem baj, ha nem kell a kézről kézre járó bankjegyeket és pénzérméket a saját pénztárcájukba csúsztatni, hanem elegendő a saját bankkártyájukat odaatartani egy terminálhoz.
És akkor még ott van a legelső pékségi példán bemutatott gyorsaság is. Nem volt olyan boltos, aki ne ismerte volna el, hogy most, a karácsonyi hajtásban mennyivel gyorsabb a bankkártyás kiszolgálás, mint a készpénzzel bogarászás és ezzel pedig igenis nő a forgalmuk is, hiszen a gyorsabb kiszolgálás több vevőt és nagyobb bevételt jelent.
Egy konkrét eset
A tendenciák pedig egyre nyilvánvalóbbak. Ahogy egy Budapest környéki agglomerációs kisvárosban üzemelő hentes fogalmazott: „a boltban már minden második vevő kártyával fizet. De mostanában kihordom a terminált a piacra is. Nekem ilyen kicsi, mobilos terminálom van, aminek a használata nagyon egyszerű, még nekem is (nevet). Az elmúlt hónapokban ugyanis nem tudtam nem észrevenni, hogy egyre többen kérdezték: fizethetnek-e kártyával. A piacon még nincs 50 százalék a kártyás vevők aránya, de szinte hétről hétre növekszik. Nekem, aki általában egyedül vagyok, nagy könnyebbséget és kevesebb hibázási lehetőséget is jelent. De van még másik előnye is: pár napja egy kedves úr annyira belefeledkezett a válogatásba, hogy magasabb lett a számlája, mint amennyi készpénz a zsebében volt. Bankkártyával természetesen pillanatok alatt rendezhette az összeget.”
A kétkedők rosszul is járhatnak
Azok, akik továbbra sem hisznek a bankkártyás fizetésben, az azonnali átutalás mellett azt szokták javasolni, hogy a vevők menjenek el egy bankautomatához, vegyenek fel pénzt, és jöjjenek vissza kifizetni a vásárlásukat. Azt viszont minden kereskedő elismerte: előfordult már, hogy a kasszánál otthagyott összeválogatott áruért ilyen esetben nem jött vissza a vevő. Sőt, ezt a vevőt általában többet nem is látták.
Az egyik utolsó érv egy váratlan helyről: egy vidéki jósnőtől érkezett. Két évvel ezelőtt hamis ötezressel fizettek nála, és mire ez kiderült, már bottal üthette a tettesek nyomát. Azóta nála is lehet bankkártyával fizetni, sőt személy szerint ő ezt is preferálja. Ahogy fogalmazott: „bár valóban drágább egy kicsivel, de sokkal biztonságosabb, én pedig a saját bőrömön tanultam meg, hogy ez utóbbi sokkal fontosabb.”
És még egy dolog, amit mindenki említett, bár nem egyforma előjellel. A kártyás fizetés elterjedésének kétségtelen hozadéka a gazdaság fehéredése. Talán ez lehet az oka annak, hogy egyes szolgáltatások esetében még mindig nagyon nehéz olyat találni, aki a készpénzen kívül mást is elfogad. Ami biztos, hogy ennek a megváltozását – ahogyan a fenti piacos példán is látszik – elsősorban a vevők tudják majd kikényszeríteni, hogy valóban ne legyen olyan szektor, ahol nem lehet kártyával fizetni.
A tartalom a Mastercard megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
