A légierő az, ahol a legkisebb hiba is azonnal drámába torkollik

A ma ismert formájában 1990. március 15-e óta beszélhetünk Magyar Honvédségről. A honvédek békeidőben is számos alkalommal áldozták az életüket gyakorlat, bemutató vagy baleset közben, ahogy a 101-es Pumák mottója is szól:

vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse.

A szerdai horvátországi helikopter-baleset szomorú apropót szolgáltat arra, hogy felidézzük, kik azok a hazafiak, akik nem jártak szerencsével. Ebben a cikkben igyekeztünk a rendszerváltást követő összes balesetet felkutatni, de mivel erről nyilvános statisztika nem áll rendelkezésre, elképzelhető, hogy néhány eset kimaradt az összefoglalóból.

A rendszerváltás utáni első baleset akkor történt, amikor a honvédség új zászlóit éppen csak hogy kifüggesztették. Devecsernél, egy halastó közelében zuhant le egy MIG–23-as katonai repülőgép, ráadásul pár hónappal korábban, akkor még a Néphadsereg kötelékében is történt egy MIG–23-as baleset. Az előbbinél sikeres volt a katapultálás, az utóbbinál két honfitársunk az életével fizetett. És ez még csak az 1990-es nyár kezdete: júniusban egy MIG–29-es csapódott be, ezt a pilóta túlélte, szeptember 16-án a pápai repülőtéren ugyanakkor egy MIG–23-as pilótája sikertelenül katapultált.

A két nyugodt év árnyékában

Egy esztendőt sem kellett várni egy, a mai napig tisztázatlan eseményre: 1991. augusztus 22-én, Gyermely, illetve Zsámbék közelében állt földbe egy MIG–21-es. A hivatalos beszámoló szerint a pilótának alacsony magasságon kellett feladatot végrehajtania, ám a gyakorlat nem sikerült. A pletykák szerint a repülőgépnek letört a stabilizátora, és ez vezetett a tragédiához. Groszmann István főhadnagy a helyszínen meghalt. Szeptemberben ismételten lezuhant egy MIG–21-es, a gép pilótája ennél az esetnél is az életét vesztette.

Majd következett az első helikopter-baleset, amely a honvédséget érintette: 1992 márciusában a szolnoki katonai repülőtéren egy Mi–2-es helikopter kiképzés közben földnek ütközött, teljesen megsemmisült, de hihetetlen módon nem sérült meg senki.

Egy MIG–21-es UM típusú katonai repülőgép Úrkút közelében lezuhant 1994 júniusában. Az eset szintén egy kiképzésnél történt, az oktatópilóta életben maradt, a gépet vezető újonc tanuló viszont azonnal az életét vesztette. 1995 májusában mindenki szerencsésen megúszta az esetet, amikor egy Szu–22-es katonai repülőgépen szivárgás történt, majd lezuhant, az egész hajtómű lángolt. Egy hónapra rá lezuhant egy L–39-es repülőgép, akkor is mindenkire vigyázott az őrangyala.

Ám ezzel az évnek nem volt vége, 1995. szeptember 13-án a Magyar Légierő a rendszerváltást követő egyik legsötétebb napjára ébredt: Kapolynál lezuhant a 16-os oldalszámú Szu–22-es katonai repülőgép. A gép pilótája túlélte. Majd ugyanazon a napon Gyarmat és Takácsi közt lezuhant a 14-es oldalszámú MIG–23UB katonai repülőgép, miután összeütközött egy szintén gyakorlatozó Szu–22-es harci géppel. Az előbbi gép két pilótája, Katovics Balázs százados és Mizsei Mihály százados azonnal meghalt, a Szu pilótája gerincsérülést szenvedett. A honvédeknek 1996. sem kegyelmezett, de „csak” egy szerencsétlenség történt, és a pilóta is megúszta.

Két balesetet tartogatott 1998.: július 4-én a szabadszállási városi nap alkalmából bemutatót tartottak, és lezuhant egy Zlin–142 típusú kétszemélyes oktatógép. A gépen tartózkodó két személy azonnal meghalt, és a roncs környezetében szinte minden a lángok martalékává lett. Egy MiG–29-es típusú vadászrepülőgép pedig a kecskeméti repülőnap szakmai bemutatóján zuhant le július 23-án. Rácz Zsolt alezredes, aranykoszorús első osztályú vadászpilóta az életét vesztette. Ez volt az első az 1993-ban Magyarországra érkezett 28 darab MIG–29-es közül, amely lezuhant.

A vérzivataros huszadik század több halálos kimenetelű balesetet nem tartogatott a légierőnknek, 1999-ben még egy kényszerleszállás történt, de akkor anyagi kár sem keletkezett.

A 20 G árnyékában

A huszonegyedik század első balesete 2001. április 12-én történt Gyulafirátótnál: a Magyar Honvédség két Mi–24-es típusú harci helikoptere ütközött össze. Az egyik a lezuhanást követően kigyulladt, a másik kényszerleszállást hajtott végre, majd az oldalára borult. A lezuhant gép fedélzetén mindenki meghalt. A kényszerleszállást végrehajtó gép személyzete súlyos sérüléseket szenvedett. Egy Jak 52-es katonai gyakorlórepülő pedig 2003. november 13-án zuhant le Szolnoknál, a gép két pilótája meghalt.

A következő légi baleset 2005. május 11-én történt a Magyar Légierő életében. Szabó Zoltán százados elképesztő lélekjelenlétet tanúsított: a MIG–29-es vadászgépével úgy katapultált lakatlan területen, hogy a jobb oldali hajtóműve meghibásodott és kigyulladt.

A sorban a következő a 2008-as eset volt: januárban a honvédség egyik Mi–8 típusú helikoptere a földnek ütközött, majd kigyulladt. Egy fő életét vesztette, kettő súlyosan, egy ember pedig könnyebben sérült. Majd április 17-én Kecskemétnél egy MiG–29-es repülőgép szenvedett balesetet, nem sokkal 16 óra előtt, Peszeki Zoltán, a pilóta katapultált. A gép a 44-es főút és a kecskeméti repülőtér közelében, nem lakott területen csapódott be. A korábban említett Szabó Zoltán az Indexnek akkor elmondta, járt bent a kórházban a pilótánál, továbbá emlékeztetett arra, hogy ilyen balesetben rövid időre akár 19-20 G is hathat a pilótára, tehát a testsúlyának a hússzorosa.

Nem sokkal az esetet követően 2008. június 20-án Fehérgyarmat közelében egy L–39-es típusú Albatros kiképzőgép zuhant le. Kecskemétről szállt fel 10.25 órakor, utoljára 11.02 órakor jelentkezett be az irányítótoronynak. Pilótái, Janicsek András alezredes és Ignácz Zoltán főhadnagy életüket vesztették. Ezt követően 2011. július 18-án Szolnokon történt baleset egy MIG–15 típusú repülőgéppel, személyi sérülés nem történt. Majd 2015 májusában baleset érte a magyar hadsereg Gripen vadászgépét a Prágától keletre fekvő, csehországi Cáslav katonai repülőtéren, a pilóták katapultáltak. A balesetnek nem volt áldozata, de a hazai sajtóban nagy port kavart az ügy.

Orosz Zoltán altábornagy, akkori helyettes vezérkari főnök azt mondta, hogy a 30-as oldalszámú gép 9 óra 5 perckor kiképzési feladatra indult. Az orrfutóművet nem tudta teljesen behúzni a felszállás után, teljesen beszorult a két végállás között. A pilóta a vészhelyzetet jelentette, és annak tudatában, hogy kényszerleszállást kell végrehajtania, a levegőben körözve elkezdte kifogyasztani az üzemanyagot, hogy csökkentse a veszélyforrásokat. Végül a pilóta a hasraszállás mellett döntött. A gép már a földön csúszott, amikor kifordult balra, ezért a pilóta katapultált. A szemtanúk szerint az ernyő kinyílt. A honvéd az esetet túlélte, a sérülése súlyosságáról megoszlanak a beszámolók, az Index információi szerint a gerince sérült meg.

Ezt követően a szerdai horvátországi tragédiáig több komoly baleset nem történt a magyar légierő kötelékében.

(Borítókép: A magyar hadsereg JAS-39 Gripen vadászgépének roncsa, miután túlfutott a leszállópályán a Prágától keletre fekvő Cáslav katonai repülőtéren 2015. május 19-én. Fotó: MTI / EPA)